Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Egyesülettel a gazdaságért

A 19. század első felétől a gazdaság fejlődése érdekében Csaba községe és közönsége társulatok létrehozását kezdeményezte. Ennek egyik eredményeként 1842-ben megalapították a Békéscsabai Casinot, majd 1860-ban létrejött a Békésmegyei Gazdasági Egylet. Az egyesület székhelye Békéscsaba lett, azonban tevékenysége nemcsak ehhez a településhez kapcsolódott. Az egyesület bizottságának Trefort Ágoston lett az elnöke, aki fontosnak tartotta, hogy az emberekkel megszerettesse és kellemessé tegye a falusi életet; illetve nemcsak a birtokosokat látta szívesen az egyesületben, hanem a szegényebbeket is.

Trefort javaslatára 1861-ben báró Wenckheim Bélát választották meg elnöknek, ezután Trefort az alelnöki tisztséget töltötte be Urszinyi Andorral együtt. Mellettük olyan jeles csabaiak vettek részt az egylet munkájában, mint Munkácsy nagybátyja, Reök István, Mokry Sámuel búzanemesítő, Bodoky Károly és Sztraka Ernő, Csaba mérnökei vagy Göndöcs Benedek, aki ekkor még a méhész-társulat elnöke volt. Az egyesület elsősorban a mezőgazdaság fellendítését tűzte ki célul, foglalkoztak a növénytermesztés legsürgősebb kérdéseivel, hangoztatták a vármegye állattenyésztésének, a fonás-szövésnek, valamint az alföldi vasútvonal mielőbbi kiépítésének fontosságát. A földművelés javításának érdekében kísérleteket és versenyeket folytattak, vásárokat, előadásokat és kiállításokat szerveztek.

Szakái Veronika

288

Itt!