Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Csaba gyöngye: a Csabagyöngye

A szőlő termesztése fokozatosan megjelent és elterjedt a csabaiak körében is, sőt a 19. század közepén már többen foglalkoztak szőlőnemesítéssel. Az egyik legismertebb nemesítőnek számított Stark Adolf, bártfai születésű kereskedő, aki 1859-ben érkezett Csabára, üzletet nyitott, és végleg itt telepedett le. Néhány éven belül, elsősorban pénzbefektetés céljából kezdett el szőlészettel és borászattal foglalkozni. Jelentős munkát végzett a Békésmegyei Gazdasági Egyletben, a nevéhez fűződik a szőlőhegy-szabályzat elkészítése. Munkásságát talán az bizonyítja a legjobban, hogy 1873-ban aranyéremmel díjazták a Bécsi Világkiállításon, valamint ezüstéremmel tüntették ki az 1897-es kertészeti kiállításon Hamburgban.

Több szőlőtípus nemesítése közül talán a legismertebb a Csabagyöngye, ugyanakkor sokan Mathiász János érdemének tekintették, mert Stark tőle kapta azokat a magokat, amelyekből végül kinevelte a Csabagyöngyét. A világ legkorábbi érésű szőlőfajtájának tekinthető, hiszen már július 20-a körül teljesen érettnek számít. Emiatt keresztezéssel új szőlőtípusok kifejlesztéséhez használták és használják fel, itthon és külföldön egyaránt.

Stark jelentőségét bizonyítja, hogy tiszteletére utcát neveztek el, és az egykori Ifjúsági Ház (ma Csabagyöngye Kulturális Központ) falán, ahol korábban Stark Adolf háza állt, emléktáblát is elhelyeztek.

Szakái Veronika

282