Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Beszédes csabai neueh

A

mikor egy Békés megyei szlovák ember bemutatkozik, nagy biztonsággal még ma is megállapítható, hogy mely településről származik, sőt még felekezeti hovatartozását is megtudhatjuk. A csabai nevek azonban még ennél is beszédesebbek. „A családnevek anyakönyvi vizsgálata során megtudjuk, hogy a család mikor jelent meg a település színhelyén, részben a konkrét anyakönyvi adatok, részben a helységnevekből képzett családnevek alapján sok családról megtudhatjuk, hogy az új településre elvetődött tagja közvetlenül honnan érkezett illetve mely helységben vagy legalábbis az ország mely vidékén ringott a család bölcsője" - írja Dedinszky Gyula. A vezetéknevek használatát Mária Terézia rendelete írta elő, az ezt megelőző időben az idetelepülő jobbágyoknak legtöbbször csak keresztnevük volt. Csaba első, 1722-től vezetett anyakönyve („Matricula ecclae evang. a.c. bcsabensis”], azonban már vezetékneveket is közöl. Az első bejegyzések az 1722. év végén született esketési bejegyzéssel kezdődnek.

De nézzük, milyen típusú nevek vannak Csabán!

♦ Helységnévből képzett neveket találunk, amelyek mindenképpen jelzik, hogy az illető család története során honnan származott vagy a továbbköltözés során hová települt, és honnan jött ide Csabára: például Aradszki, Benyovszki, Botyánszki, Cselovszki, Hrabovszki, Kokavecz, Mladonyiczki, Pribojszki, Unyatyinszki, stb.

♦ Táj és vidék, lakóhely szerint, származási helyből képzett nevek: például Hornyak (Felvidék], Lipták (Liptó], Novák (Újvidék], Uhrin (Magyarország], stb.

258