Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Az 18U8-ÖS eseményeh Csabán A pesti, március 15-i forradalomban két csabai polgár részt vett, egyikük Táncsics Budáról Pestre való áthozatalánál is jelen volt. Március 19-én, Csabára hazatérve tőlük tudták meg a város vezetői és lakói a híreket. Március 20-án a „képviseleti testület", Kossuth és Batthyány arcképével díszített tanácstermében összehívott rendkívüli közgyűlése csatlakozott a pesti követelésekhez, A Pestről hazaérkező Galli Sámuel kereskedő hozta le az első kokárdát Csabára, és így terjedt el városunkban. Március 21-én Csabán szálltak meg az alispán által Gyulára összehívott népközgyűlésre igyekvő szarvasi, gyomai, tárcsái küldöttek, és a város vezetőivel közös banketten vettek részt a Casino helyiségeiben. Itt mutatta be Omaszta Zsigmond az általa megzenésített Nemzeti dalt. A március 22-i gyulai népközgyűlés felhívására Csabán is megalakult a nemzetőrség. Szinovicz jegyző puskával a vállán elsőként állt őrt a városháza előtt. A Gyulán, május 3-án kihirdetett törvények szövegét Békéscsaba 500 példányban, szlovák nyelven is megkapta. Békéscsaba önálló választókerületként küldhetett képviselőt a népképviseleti országgyűlésbe, és rendezett tanácsú jogállást kapott. A jobbágyfelszabadítást kimondó törvény láttán a csabai polgárság úgy érezte, feleslegesen vállalták az örök- váltság súlyos terhét. A képviselő-testület küldöttsége Pozsonyban felkereste Kossuth, Deák és Batthyány minisztereket, és biztatást kaptak arra, hogy a már kifizetett összegeket a regálék megváltásába számítják bele. A megoldásra ekkor nem került sor. Az 1848. június 25-i népképviseleti országgyűlési követválasztáson Eördögh Frigyes nyerte el a mandátumot. 228 *'*ii i 'iii- i » "iéiíi í iirmní i iíinvmi&o' -
