Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig
rftilyeneh is a „podsztyenás” házah? K a Békéscsabán a „Csabaikumokról" beszélünk, a csabai kolbász, a cigánka, az evangélikus nagytemplom, a kistemplom, a Munkácsy Mihály Múzeum, a Tranoscius mellett nem feledkezhetünk meg a „podsztyenás" népi lakóházakról sem. Amikor egy településen járunk, akkor először is az épületek keltik fel figyelmünket. Csabának van egy autentikus népi lakóháztípusa, mely csak erre a városra jellemző: a „podsztyenás” ház. Sajnos számuk napról napra csökken, pedig városképi szempontból is jelentősek. Az impozáns házak sokkal nagyobb védelmet érdemelnének. A „podsztyenás" ház valójában „a pletykaelejű" vagy sim- léderes háztípusból alakult ki a 19. század első felében. Jellemzője: a tetőszerkezet a ház utcai fala elé nyúlik ki, három fa, darulábas oszloppal megtámasztva. Az oszlopok közét derékmagasságig bedeszkázzák, kialakítva egy zárt előtornácot, amely Csabán a „podsztyena" nevet viseli. Ez alapján nevezték el ezt a háztípust. A „podsztyena" a ház elejét és bejáratát védő tér, melyen ajtón keresztül lehet bejutni az oldaltornácra, és valójában a házba is. A ház oromfala deszkázott, teteje csapott, ún. „kiskanfaros", melynek csúcsán eredetileg díszes kis faoszlop állott. A ház dísze az oromfal deszkázata (valószínűleg a régebbi időkben festve volt), melyen akár több cifra szellőzőnyílást is kivágtak. Az oromfal alatti részen legtöbbször növényi motívumú fűrészelt díszítés található, mely néhol az oszlopfőre is ráfolyik, és az oldaltornácon is végigfut. A lakóház alaprajzi elrendezése a következő volt: a tisztaszoba, „prenyia chizsa" (szó szerinti fordításban első ház), melyet ünnepi alkalmakkor, jeles napokon használtak; a pitvar, a hátsó vagy lakószoba, a „zanyia chizsa" és a kamra. 218