Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig

Disznóvágást ábrázoló archív fényképek a múzeum gyűjteményéből

rítást, ma már húsdarálót is használnak. A felaprózott húsba sót, fokhagymát, paprikát kevertek, és készen volt a kolbásztöltelék. Ezt a munkát csak gyakorlott férfiakra bízták. A paprikát - kivált a nyári kolbászba - bőven mérik a csabaiak. A kész kolbász dézsákba kerül, majd a füstre, s mikor onnan leveszik, a húskamrában akasztják fel. Régente csonkakúp alakú szarun át tömték a bélbe a kolbászhúst s a hurkatölteléket.

Mikor letették a szerszámokat, a háziak ott sürögnek- forognak közöttük, hogy a tisztaszobába invitálják őket, mert a munka a hátsó szobában folyt le. Töltött káposzta vezeti be a lakomát, utána hurka, kolbász, cigánka, végül fánk következik. Természetesen az itóka sem hiányzik. A társaság jó hangulatban iszogat, mert a zsíros ételre ugyancsak csúszik a bor.

Ando György

209