Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig
Aj első hatolihus bíró Csabán - Petrouszhi György A békéscsabai katolikus lakosság az 1740-es évektől folyamatosan költözött be a községbe. 1750-ben önálló plébániája lett, így a közösség érdekeit is jobban módja volt megjeleníteni az evangélikus többség mellett. Először a község evangélikus elöljárói tiltakoztak a katolikus családok befogadása ellen, az uradalom azonban melléjük állt, így maradhattak. Külön közösséget alkotva egy tömbben telepítették le őket. Az evangélikus tiltakozás alapja az a félelem volt, hogy vallásuk szabad gyakorlása szenvedhet csorbát a másik nagy felekezet térnyerésével. A katolikusok azonban mindig is kisebbséget alkottak, létszámuk 1828-ban a 21 ezer főnyi összlakosságnak 13 százalékát jelentette. A község első embere, a bíró 1827-ig mindig evangélikus volt, 1828-ban az akkori földesúr, gróf Sztáray Albert kívánságára - Petrovszki György személyében - katolikus bírót választottak. (A földesúr joga volt három személyt jelölni a bíróságra, akik közül mindig egy évi időtartamra választottak a csabai jobbágyok bírót.) Petrovszki György a katolikus közösség egyik legnagyobb létszámú, vagyonos családjából származott, nyilván tekintélye, képességei alkalmassá tették arra, hogy helyet foglaljon a bírói székben. A Petrovszky, Petrovszki, más korábbi névalakban Petrovkin nemzetség a Hont megyei Litava községből származik, a család több ága megmaradt az eredeti lakóhelyén. A Petrovszki név Péterit jelent, Bielek Gábor értelmezése szerint azt jelenti, hogy őseik egy Péter nevet viselő helységből költöztek Litavába. A csabai Petrovszkiak neve a katolikus anyakönyvben 1773-ban szerepel először. 188
