Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig

A csöbűi SelycmTobriha

A selyemtermelés őshazája Kína, ahol évezredeken át őrizték a titkát. Magyarországon a selyemhernyó tenyésztését 1680-ban honosította meg Passardi Péter János.

Csabán 1792-ben selyemgyár jött létre, azonban nem sokáig működött, mivel a haszon igen csekély volt. 1823- ban a csabai selyemgyár beszüntette működését.

1880-tól Bezerédj Pál miniszteri tanácsos az ország egész területén szervezhette a tenyésztést, legfőképpen azon községekben, ahol már korábban is folyt selyemhernyó tenyésztés, így Csabán is. Bezerédj Pál tisztában volt azzal, hogy a selyemhernyó tenyésztéshez eperfa erdők telepítésére van szükség. Eperfa magot és csemetéket vásárolt külföldön, és elindította az egész ország területén az eperfaültetést. Eperfákat ültettek udvarokon és utcákon, ami azért volt fontos, mert az eperfa levelével táplálkoztak a hernyók. Békéscsabán 1902-ben az utcákon több mint tízezer eperfa növekedett.

1897 nyarán Kalin Ferenc mérnök terve alapján felépült a lakosság által selyemgubó gyárnak nevezett kétemeletes épület a Kazinczy és Illésházy út sarkán. A gu- bóraktár feladata volt a selyemgubó átvétele, kezelése, fojtása, a fojtott gubó elszállítása Tolnára a gombolyító- ba.

A fejlődő selyemhernyó tenyésztés hatására hamar felmerült az igény, hogy a beváltó hivatalt selyemfonodával egészítsék ki. 1907-ben megépült a Békési úton a selyemfonoda. 128 gépével a csabai selyemfonógyár volt az egyik legnagyobb az országban. A gyár több mint háromszáz női munkást foglalkoztatott. A gyár termelése az első világháborúban az olasz hadüzenetet követően je170