Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig
Tornyot az cuangélihusohnoh! A z evangélikus kistemplom tornya nem akármilyen körülmények között épült fel. Ugyanis amikor Tessedik Sámuel lett a lelkész 1745-ben, első feladata volt, hogy a vályogból épített imaház helyett egy nagyobb templomot építtessen, viszont tornyot nem engedtek építeni. Mai szemmel talán furcsának tűnik, de abban az időben Magyarországon tilos volt a protestáns vallásúaknak, így az evangélikusoknak is, tornyos templomot építeni, ezt csakis a római katolikus templomoknak engedélyezték. Ez a felfogás olyannyira jelen volt, hogy Tessediknek meg kellett ígérnie, hogy nem fognak tornyot építeni. A szemlélet néhány évtizeden belül megváltozott, ugyanis II. József uralkodása alatt, 1783-ban már lehetővé tették az evangélikusok számára is a torony építését, amely egy erős, bástyaszerű torony lett. Azonban más szempontból is nélkülözhetetlennek bizonyult a torony, mivel Csabán tűzfigyelésre is használták. A torony felső emeletén külön helyiséget alakítottak ki a tűzőr számára. A19. század elejéig azokon a településeken, ahol a protestáns vallásúak többségben voltak - mint például Csabán is -, a település és az egyházközség tisztviselői gyakran ugyanazok voltak, sőt a gazdálkodás is közös volt. így történhetett, hogy kezdetben az evangélikus kistemplom tornya nem az egyházközség, hanem Csaba község tulajdonához tartozott. Szakái Veronika 166
