Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig
A csabai bíró széhc A Munkácsy Mihály Múzeum néprajzi gyűjteményének egyik legbecsesebb tárgya a csabai bíró széke. A múzeum gyűjteményében további számos úgynevezett gondolkodó- és karosszék is található, melyek a csabai nagygazdák otthonaiból származnak. Ezek a székek a 18-19. századi békéscsabai szlovák bútorkultúra értékes darabjai, melyekre reneszánsz megjelenés és barokkos díszítés jellemző. A falusi és városi asztalosok és a képzettség nélkül asztalos munkát végzők egyaránt előszeretettel készítettek ilyen székeket. A székek a szobában, a kemence mellett álltak, és kizárólag a család legidősebb férfi tagjai használhatták. A bírói szék a bírói hivatal tárgyi jelképe, mellyel a fontos közigazgatási szerv tekintélye fejezhető ki. Ez az ülőalkalmatosság tulajdonképpen az uralkodói trónust idézi meg. Kezdetben a bírói szék használata a méltóság jelképe volt, mely emellett az ítélethozás elengedhetetlen kellékének is számított. Innen ered a törvényszék és ítélőszék szavunk is. A falusi és városi bírói tisztséghez szorosan kapcsolódott, ezáltal a bírók kizárólag ebben ülve hozhatták meg döntéseiket, ebben ülve gyakorolhatták a bíráskodást. A múzeum által nagy becsben tartott leghíresebb békéscsabai bírói szék háttámláján vésett felirat látható:,,/?: A: 1780". Az „R” a szlovák ROKU (azaz évében), az „A" a latin ANNO rövidítése (jelentése szintén évében). Az első bíró, akinek ilyen típusú szék készült, és aki feltételezhetően elsőként ült benne, Kerepeczky Mátyás volt, aki 1780 és 1782 között töltötte be a tisztséget. Salamon Edina 164
