Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig
Szlouöh hatolihusoh Csabán A 18. század első évtizedétől folyamatosan leköltöző evangélikus szlovákság mellett folyamatosan érkeztek Békéscsabára katolikusok is. 1746-ban negyvenegy katolikus betelepülési szándékáról tudunk. Az 1715-ben Gyulán, majd 1731-ben Endrődön megszervezett katolikus plébánia látta el a csabaiak lelki gondozását is. Csabán 1750 februárjától működik az önálló katolikus plébánia, ekkor kezdődött az anyakönyvek vezetése is. A katolikus hívek száma hatvan főnyi lehetett. A plébánia első, 1788-ban felfektetett bérmálási anyakönyvében Litava, Badin, jelsava, Bozok, Unyatin neve szerepel a legtöbb bérmálkozó származási helyeként. Az anyakönyvi adatok szerint a legtöbb betelepülő Bozok-Bzovik régiójából jött. A katolikusság folyamatos bevándorlásának kezdete az 1760-as évekre tehető, ekkor már jelen vannak a ma is élő csabai katolikus családok ősei: Ancsin, Bohus, Bartyik, Csiák, Gazsó, Gáspár, Gyebnár, Kovács, Krizsán, Kruzsicz, Paulik, Tót, Vozár. E családok létszáma az 1772. évtől ugrásszerűen emelkedik, ami mögött szervezett betelepítés valószínűsíthető. Ezt alátámasztja az is, hogy időközben megalakult a plébánia, a családok a földesúr révén biztos egzisztenciához jutottak, ami vonzóvá tette az ideköltözést. A Békéscsabára betelepülő katolikus családokat a vallási türelmet gyakorló földesúr - az evangélikus faluvezetés tiltakozása ellenére - külön városrészben letelepítette, a mai Szarvasi út - Berényi út és a környező utcák területére. Közösségüket egy ideig a „Communitas Catholica” irányította. A plébánia és a vele egy épületben levő kis kápolna a település központjában épült fel a földesúr által adományozott telken. A jobbágyföldek területét is a hatalmas csabai határban külön, a sopronyi pusztán jelölték ki számukra. űr. Jároli József 140
