Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig

Csaba tisztséguisclői

A község irányításában a bíró töltötte be a legfontosabb szerepet, de mellette még számos tisztségviselőre szükség volt. Többek között a jegyzőre, aki a falu írásbeli dolgait intézte, ő vezette a jegyzőkönyvet, kérvényeket és felterjesztéseket írt. A megválasztása és az elbocsátása a község hatáskörébe tartozott, vagyis a jegyző személyébe a földesúrnak nem volt beleszólása. Ezt a munkát meghatározott juttatásokért végezte, készpénz mellett természetbeli juttatásokat kapott, sőt olykor földet is.

Csaba első, név szerint ismert jegyzője Kálmán András volt, aki 1721-től töltötte be ezt a tisztséget. A település közigazgatása már elég korán kialakult, ún. tizedekre osztották fel, melyek élén a tizedesek álltak. Az 1721-es összeírásból név szerint is ismerjük a csabai tizedeseket: Botyánszki Péter, Bujdosó Péter, Fekete György és Pintek János. Később egy vezetőt neveztek ki a tizedesek élére, ő volt a hadnagy, feladata közé tartozott a község rendjének biztosítása.

Ebben az időben két kisbíró is dolgozott, Szabó János és Malnicz Mátyás. Csaba tisztségviselőinek fizetésével kapcsolatban elszórtan szerepelnek a számukra kifizetett díjak, annyit lehet tudni, hogy mentesültek a kilenced fizetése alól. Ezekbe a tisztségekbe általában azokat a személyeket választották, akik bizonyos vagyonnal rendelkeztek, és némi tekintéllyel is bírtak a faluban.

Szakái Veronika

116