Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig
D3Uyen uolt Csaba első pecsétje és címere? A z 1710-es években ideköltözött szlovák családok eredeti lakóhelyük községi szervezete mintájára 1717- ben választottak először bírót, Bánszki György személyében. Mellette a jegyző vagy nótárius végezte az adminisztrációt. Az iratok hitelességét ebben az időben az iratra nyomott viaszpecsét biztosította, amit azonban nem a szöveg alá tettek, hanem a boríték formára összehajtogatott akta lezárására használták. A címzett úgy vágta fel, hogy a pecsét épségben maradjon. Az aláírás még másodlagos szerepet játszott. A pecsétnyomót rézötvözetből készítették, negatív képként vésték bele a címert és a köriratot, ami a meleg pecsétviaszba nyomva kiadta a pozitív képet. Békéscsaba első pecsétje 1720-ból származik, a helység nevét, az 1720-as évszámot és a település címerképét tartalmazta. A címer ekkor még egy címeralakból állt: a hátsó lábával balról jobbra lépő kétfarkú oroszlán, jobb mancsában három búzakalász. Az oroszlán Békés vármegye első főispánjának pecsétjéről került át a megye és Békéscsaba címerébe. A vízben úszó hal később tűnik fel a csabai címerben. 1840-ben Csaba mezőváros pecsétnyomóján már mindkét alak szerepel. 1918-ban, a rendezett tanácsú város Szervezési Szabályrendelete döntött a város címeréről. Az ovális pajzson megjelenő kék és ezüst szín ugyancsak Löwenburg főispán családi címeréből való. A tanácskorszakban újraalkotott címer az oroszlán és hal mellett leveles szőlőfürtöt és gyárépületet is tartalmazott. Az oroszlán bal mancsába kalapácsot helyeztek. A mai forma több historizáló elemmel kiegészülve, 1990-től van érvényben. A 18. században, ha a bíró behívott valakit a községházára, egy papírlapon a helység viaszpecsétjét küldte ki az érintettnek. Dr. Jároli József 114
