Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1865 Újra itthon, Békéscsabán: a legjobb gyakorlás a portréfestés
löbs új ra itthon, Békéscsabán: a legjobb gyakorlás a portréfestés y.................................................................................................o:...... Csaba városának elöljárósága 1865. november 2-án erkölcsi bizonyítványt állított ki Munkácsynak. Munkácsy 1865 decemberében Csabán arcképfestésre vonatkozó megbízásokat vállalt. Az elkészült képek közül a festő mono- gráfusa, Végvári Lajos hetet sorolt fel: két ismeretlen modellről készült díszmagyaros férfi arcképe, Vidovszky János, Vidovszky Jánosné és Vidovszky Matild, valamint Dudits orvos és Dudits orvos feleségének portréja. December 11 -én a festő levélben számol be Ligeti Antalnak az utóbbi hetek gondolatairól és eseményeiről: „A múlt héten már bücsúzni jöttem be Csabára a pusztáról, midőn egy pár úriember megcsípett, hogy általam magát lefestesse, én pedig kapván az alkalmon, felvállaltam, ugyanis van még hely az útravaló körében. Most képzelem, milyen érdekes a fővárosban lenni, sajnálom, hogy ott nem vagyok, éppen éjjel megy innét a kéjvonat, majdnem az egész csabai intelligencia megy vele. Én is igyekszem, hogy minél előbb utánuk pályázhassam...”1 1866. január 6-án egy színielőadást tartottak Csabán, a nagyvendéglőben. Szigligeti Ede 1857-es jellemvígjátékában, A mama című darabban Munkácsy a jól házasodott, anyósa szemrehányásait elviselni kényszerülő férj, Berky Ákos szerepét alakította. 1 Farkas Zoltán (szerk.): Munkácsy Mihály válogatott levelei. Budapest, Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. 27. p. ♦ A Munkácsy Mihály számára 1865-ben kiállított erkölcsi bizonyítvány (1865; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ UGYANEKKOR TÖRTÉNT CD A társadalmi változások, a lakosság nagyléptékű gyarapodása okán Békéscsaba városa általános rendezési tervének elkészítése nem várathatott tovább magára. A rendezetlen házsorok és zavaros látványt nyújtó utcaképek nem voltak méltók egy olyan településhez, amelynek lakossága hamarosan kőszínház építéséről dönt. A város- rendezési terv elkészítésének feladata Sztraka Ernő mérnökre hárult. Miközben Munkácsy portrémegrendeléseknek tett eleget Csabán, megszületett Róth Miksa (Pest, 1865. december 26 - Budapest, 1944. június 14.) üvegfestő- és mozaikművész. A családban harmadik generációs üvegművesként működő alkotó kezdetben historizáló műveket készített, később a magyarországi szecesszió jeles képviselőjévé vált. Még csupán huszonöt esztendős, amikor megalapítja saját műhelyét, a későbbi Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézetet. Gazdag éleművének szép példáit találjuk az Országházban, a Gresham-palotában, az egykori Osztrák-Magyar Bank épületében, azaz a jelenlegi Magyar Nemzeti Bankban, a Zeneakadémián és többek között a szegedi Fogadalmi Templomban. Körösfői Kriesch Aladárral és Nagy Sándorral együtt készítette a Li- pótmezei Elmegyógyintézet, az egykori Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda kápolnájának díszítését. Szintén a gödöllői művésztelep alkotóival, Körösfői-Kriesch Aladárral, Nagy Sándorral és Thoroczkai-Wigand Edével együttműködésben születtek a marosvásárhelyi Kultúrpalota üvegablakai és mozaik díszítései. Örömmel vett rész a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára belső dekorációjának gróf Klebelsberg Kuno által irányított megvalósításában. Ötvenöt címeres üvegablaknak, az épület díszítőfestésének és a tanácsterem teljes berendezésének elkészítésére vonatkozott megbízatása. Mexikóvárosban az 1934. szeptember 29-én felavatott Palacio de Bellas Artes üvegmeny- nyezetét Róth Miksa készítette Maróti Géza tervei nyomán. A művet a magyarországi műhelyben kivitelezték, utána hajón szállították a helyszínre. MUNKÁCSY CAPRICCIO 34
