Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1883 Munkácsy és a fotográfia
1883 Munkácsy cs a fotográfia Munkácsy Mihály első ízben a Siralomház című festményének előkészítéséhez használt fotográfiákat 1868-ban. Tudjuk, hogy akkor egy düsseldorfi fényképészműterem, a G. & A. Overbeck segítségét kérte. Arról, hogy az 1870-es években készített-e ő maga saját felvételeket, csupán találgatások folynak. 1883. január 2-án azonban vásárolt egy fényképezőgépet, amelyért - pénztárnaplója tanúsága szerint - kilencszázhuszonkettő frankot fizetett. Sz. Kürti Katalin feltételezi, hogy valamilyenfajta vetítőgépet vehetett. Ahogyan írja, Munkácsy „Monográfusa. távoli rokona W. llges szerint vetítés segítségével valósította meg végleges műveit.”1 Bartha Attila szerint „Feltételezhető célját, az egész kép szerkezetének előrevetítését, az elképzelés kipróbálását, a jelenet hatásosságának tisztázását - még a festés megkezdése előtt - Munkácsy a fotográfia segítségével olyan eredményességgel végezte el. hogy a fotó, a praktikus eredményen túl, egy jó rendezői munka egyértelmű bizonyítékává vált.”2 Sz. Kürti Kutulin: Munkácsy és a fotográfia. Kecskemét - Békéscsaba, Magyar Fotográfiai Múzeum - Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága. 2004. 139. p. Idézi: Sz. Kürti Katalin: Munkácsy-ereklyék és -dokumentumok a békéscsabai múzeumban. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 18. Békéscsaba, Békés Megyei Múzeu•0' ♦ Munkácsy műtermi beállításban (1880-as évek: fotó: Adolph Braun és társa, Párizs; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ UGYANEKKOR TÖRTÉNT | 0 1 ........................................................... ......................... A bécsi Belvedere Múzeum Inspiration Fotografie. Von Makart bis Klimtcímű 2016-ban megrendezett kiállításán két műtárgy is szerepelt, amely a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Olyan műtárgyakról van szó, amelyeket Munkácsy Mihály özvegye juttatott el Békéscsabára, hogy segítse a csabaiakat a Munkácsy kultusz ápolásában. A tárlat amellett, hogy fotótörténeti kuriózumokat is felvonultatott, tanulmányfotók és rajz- illetve festményvázlatok összevetésével magyarázta a műalkotás létrejöttének érdekes folyamatát. A békéscsabai fényképekhez tárlatukban a Belvedere gyűjteményébe tartozó Krisztus Pilátus előtt színvázlatát társították.1 1 Inspiration Fotografie. Von Makart bis Klimt. Eine Materialiensammlung. Katalógus. Szerkesztette: Monika Faber. Wien, Belvedere, 2016. 122. p. Czóbel Béla (Budapest, 1883. szeptember 4 - Budapest, 1976. január 30.) festészeti tanulmányait a nagybányai művésztelepen Iványi Grünwald Béla irányításával kezdte. Ezt követően a müncheni, majd 1903-tól a párizsi julian Akadémiát látogatja. Megismerkedik a fauve-okkal, 1905-ben pedig már velük állít ki a Salon d'Automne-ban. Rendszeresen visszatér Nagybányára, de 1906-os látogatása kiemelkedő fontosságú a művésztelep életében. Akkor hazahozott képei a reveláció erejével hatottak fiatal festőtársaira, és tették őt Magyarországon a neósok emblematikus alkotójává, míg Franciaországban az École de Paris figyelmet érdemlő képviselőjévé. Hosszabb külföldi tartózkodásai mellett is részese maradt az itthoni művészeti életnek, alapító tagja volt a MIÉNK és a KÚT művészcsoportoknak is. 1919 és 1925 között Berlinben élt, így feltételezhető, hogy a Fekvő nő is Németországban készülhetett. 125 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
