Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1883 Munkácsy és a fotográfia
Akis cukortolvaj (1883; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) Ugyanebben az esztendőben készült A kis cukortolvaj című szalonkép, melynek jelenetén tanulmányozhatjuk a XIX. század második felében olyannyira kedvelt historizáló, eklektikus lak- berendezést, amellett, hogy már ismerős bútorokat és tárgyakat is felfedezhetünk. A képfelület jobb oldalának középterébe helyezett nőalak a mű mellékszereplője. Az asztalka mellett talán fel sem tűnik az a filigrán fekvőalkalmatosság, amelyen a felhőpuhaságú, kékes ruhába öltöztetett hölgy pihen. És, hogy tulajdonképpen mi történik a képen? A családi idillt őrző pufók arcú angyal megbocsátható mohósággal csen az asztalon lévő, kihajló peremű tartóból egy cukorkát. Hogy a tilosban jár, ezt onnan gondolhatjuk, hogy pillantása nem a finomságot rejtő edénykére, hanem pihenő anyjára vetül. Munkácsy mesélő kedve a gyermekeket (is) ábrázoló képeken a legélénkebb, bár láthatjuk, hogy az effajta történetmondást nem egyszer mok Igazgatósága, 1994. 22. p. ♦ Munkácsy Mihály: A kis cukortolvaj (1883; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) ♦ bravúros festői megoldásokkal igyekszik társítani, tulajdonképpen még érdekesebbé tenni. E mű kifejezett erénye, hogy a teret nem zsúfolja tele bútorokkal és kiegészítőkkel. A télikert festészeti megoldását már ismerhetjük; ezek azok a felületek, amelyek oly sok felfedeznivalót biztosítanak a néző számára. A télikert dísze, a háttérből felnövő óriás levelű növény (talán banán) kontúrját és szerkezetét határozott, barna ecsetvonások adják. A függöny fény érintette, vörösen izzó sávjának színe visszaköszön a télikert dús növényzetét adó festékpászmák között. A kép festése során Munkácsy változtatott a télikert megoldásán, a függönyt szélesebbre tárta, bizonyára azért, hogy nagyobb hangsúlyt adjon e mesterséges körülmények között sarjadó apró kertnek, és több fényt juttathasson a helyiségbe, amelyben azután fürdetheti jelenetét. ♦ Czóbel Béla: Fekvő nő (1922; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ 0 Pályakezdése köti Békéscsabához Vidovszky Béla (Gyoma 1883. július 2 - Budapest, 1973. február 6.) festőt, annak a rajzolásban szintén tehetséges Vidovszky Ferencnek, a későbbi gyomai jegyzőnek a gyermekét, aki 1853-ban ismerkedett meg az akkor kilencéves Munkácsy Mihállyal. Békéscsaba főterén lakva szomszédok voltak, a fiúk pedig a szabadidejüket együtt töltötték, ahogyan erről Munkácsy Mihály több ízben is szól Emlékeim című önéletírásában. A barátság megmaradt az inasévek idején, és a művészi pálya kibontakozása során is. Vidovszky Béla tanulmányait Zvarinyi Lajosnál kezdte az már önálló rajz-tante- remmel rendelkező békéscsabai evangélikusgimnáziumban, majd rövid szarvasi MUNKÁCSY CAPRICCIO 126
