Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1886 Egy teátrális vízió: a Mozart halála

... ♦ Munkácsy Mihály: Pihenés az erdőben / Csevegés az erdőben (1886; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Pihenés az erdőben / Csevegés az erdőben (1886; Mun­kácsy Mihály Múzeum) Munkácsy Barbizonban, a Pihenés az erdőben megfes­tése előtt tizenhárom évvel, a természeti látványt tanul­mányozza és fest is a szabadban, ekkor készülő tájképei a természet alapos vizsgálatának eszközéül szolgálnak számára. E táblák jellegük szerint feltáró és leíró célzatúnk egyszerre. A festő gondolati, érzelmi tartományok, szimbó­lumok szövevényén keresztül történő felszínre hozatalára és láttatására nem használja a tájképeket, ellentétben például Caspar David Friedrichhel, akinél a romantika eszmevilágából sarjadó tipikus megnyilvánulásként „a táj, mint a művész belső világának tükre”2 jelenik meg. Munkácsynak a Pihenés az erdőben című kép meg­festésének idején, azaz 1886 körül több, ehhez hasonló, igen finoman fogalmazott tájképe született. A gyors ecset­vonásokkal érzékeltetett, fényfoltokkal életre keltett erdő ölén a szalonok csukott ablakai, súlyos függönyei mögül a 2 Udo Felbinger: Caspar David Friedrich & Philipp Otto Runge. In: „Mély erdők ölén álmodtam én." Rajzok és akvarellek a német ro­mantika korából. Katalógus. Budapest, Szépművészeti Múzeum, 2002. 28. p. ♦ Filippinyi Sámuel: Békéscsaba főtere (1903; Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdona; fotó: Petrovszki Zoltán) ♦ Kádfürdő (ma Árpád Gyógy- és Strandfürdő) bejárata fölötti mozgalmas szoborcsoportot, amelyet a helyben működő Globus Műkőgyár készített el.2 Valószínűsíthetően ő készítette Békéscsaba első polgár- mestere, dr. Berthóty István síremlékét 1929-ben, akivel még 1926-1927-ben került közeli kapcsolatba, ugyanis a városvezető szívügyének tekintette a fürdő építését. A békéscsabai Ligeti 2 Böhm és Hegedűs: Fürdők és szállodák. Böhm és Hegedűs fürdő­építkezései. In: Magyar Építő Művészet 28/1. (1928) 2. p. temetőben lévő sír, amelyen egy kereszt mellett két életnagyságú alakot formált meg, ma is jó állapotú. Az éremgyűjtők által igen kedvelt a Valentin Cecíliát és dr. Révész Fülöpöt ábrázoló kettős portré, amelyen modelljeit, az Aurora Kör 1938-ban lemondott titkárának, dr. Révész Sándor­nak a szüleit egymással szemben, profilban ábrázolta. Filippinyi Sámuel 1903-ban festette meg Békéscsaba belvá­rosának látképét, egy szobrászi látásmódjáról tanúskodó, inkább a formákra, mint a szín- és fényhatásokra koncentráló művét. 141 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom