Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1878 A Milton sikere a Párizsi Világkiállításon
Rézkarcmásolat Munkácsy Miltorí)áró\ (1880 körül; Munkácsy Mihály Múzeum) A Párizsi Világkiállítás egyik érdekessége volt a szobor fejének 1878. június 30-án történt bemutatása. A Világkiállítás jutalmainak átadása, amelyek közül igen sokat magyar szakemberek nyertek el, ekképpen történt: „Az ünnepély voltaképeni színhelye az a palota volt, melyben az 1855-iki kiállítást tartották. Az oldalfalakat az összes államok zászlói és czimerei ékesítették. A középen nyolcz trophea állt, a különböző országok terményeiből. A köztársasági elnök megérkeztét lövések hirdették. (...) Ezután bejött a kiállítási kilencz osztály elnöke; előttük gyönyörű zászlókat vittek, melyek kiállítási jelvényekkel voltak díszítve. Az első osztály élén a hires képíró, Messonier állt, kinek tenyérnyi nagyságú képecskéit ezrekkel fizetik. A köztársaság elnöke átadja neki a megjutalmazottak névsorát. (...) ...a megjutalmazottak átveszik kitüntetéseiket.”1 A 1878-as Párizsi Világkiállításon mutatta be Zsolnay Vilmos (Pécs, 1828. április 19 - Pécs, 1900. március 23.) magastüzű mázzal díszített porcelánfajansz tárgyait, amelyek nemzetközi ismertséget és sok külföldi megrendelőt hoztak számára. 1878. október 21-én elnyerte a kiállítás nagy aranyérmét, a Grand Prix-t, és kiérdemelte a Francia Becsületrend lovagkeresztjét is. A Világkiállításon nagy sikert értek el hajlított fabútoraikkal a Thonet testvérek, de asztalosmunkákért egy Békés megyei származású iparos, Thék Endre (Orosháza, 1842. november 3 - Balatonfüred, 1919. június 8.) is elismerésben részesült. Thék Endre asztalosként kezdte a pályafutását; 1859-ben indult el a céhlegények kötelező vándorútjára. Békéscsaba, Pest, Bécs és Párizs voltak vándorlásának egymást követő állomáshelyei. Már a Munkácsy által meglátogatott 1867-es Párizsi Világkiállításon is szerepelt, 1872-ben pedig megalapította saját műhelyét Budapesten. Bútor- és zongoragyártással foglalkozott. Húsz éven belül ő lett Magyarország egyik legtöbbet 1 Név nélkül: A párisi kiállítási jutalmak kiosztása. In: Vasárnapi Újság 25/43. 1878. október 27. 686-687. p. MUNKÁCSY CAPRICCIO 90