Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1877 És még mindig a Milton…

mert alighanem egészen egyedül leszek, vagy lehetséges, hogy elmegyek Zichyhez, aki szintén Miska.”2

Munkácsynak 1878 koratavaszán a Milton kapcsán nézeteltérése támadt műkereskedőjével. Jean-Baptiste Michel Adolphe Goupil (Párizs, 1806. március 11 - Párizs, 1893.május 9.) párizsi műkereskedő volt, aki még a Siralomház párizsi bemutatóján figyelt fel Munkácsyra. Látva a képet, azonnal Düsseldorfba utazott, de a Siralomházat addigra a fiatal festő már értékesítette. Hosszú távú üzleti kapcsolatuk ezzel a találkozóval vette kezdetét, amely azonban a Miltonnal lezárult, ugyanis Goupil sokullta a festő által megszabott árat. Útjaik elváltak.

2 Farkas Zoltán (szerk.): Munkácsy Mihály válogatott levelei. Budapest. Művelt Nép Könyvkiadó,

1952. 106-107. p.

♦ Munkácsy Mihály: Judit / Tanulmány a Miltonhoz (1877; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦

tanulta. Annakutána nőül vett egy Erzsébet nevű hajadont, kivel Katalin nevű leányt és három fiút nemzett. Első volt ezek közt az én édes atyám, ki szintén aranyműves volt, egy mesterségében igen jártas, becsületes férfiú. Második fiának László volt neve. Ez szíjgyártóvá lett s ennek fia az én unokaöcsém Dürer Miklós, ki Kölnben lakik s kit ott általánosan Magyar Miklósnak hívnak. Ez is aranyműves s e mesterséget itt Nürn- bergben tanulta ki édes atyámnál. A harmadik fiút Jánosnak nevezték. Ezt nagyatyám iskoláztatta s később ezen János 30 évig volt Nagyváradon pap.

Annakutána édes atyám Németországba jött, soká tartózkodott Németalföldön, hol a legjobb mestereket fölkereste, mig végre Nürnbergbe érkezett Urunk születése után 1455. év sz. Lajos napján és aznap tartotta Pirckheimer Fülöp menyegzőjét a várban s nagy táncz volt a nagy hársfa alatt. Itt huzamos ideig szolgált az öreg Haller Jeromosnál, ki ősöm lett, nevezetesen Urunk születése után 1467. évig. Ekkor ezen ősöm nőül adta hozzá Borbála nevű 15 éves leányát, egy csinos, ép hajadont. A menyegző sz. Vitus előtt nyolcz nappal tartatott meg.«

Ekkor ezután előszámlálja Dürer édesatyja 18 gyermekeinek neveit és születési éveiket.”2

2 Haan Lajos: Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Békéscsaba, Dobay János, 1878. 14-15. p.

♦ A Munkácsy Mihály Múzeum Dürer és kortársai című kiállítása meghívójának előlapja Albrecht Dürer Rinocérosz című művének felhasználásával (2003) ♦