Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1877 Munkácsy a történelmi festészet útján: a Milton
i8?7 Munkácsy a történelmi festészet útján: a Milton Munkácsy Mihály 1877 augusztusának harmadik harmadában a Milton az Elveszett Paradicsomot diktálja leányainak című festményén dolgozott, amelyen történelmi témát ágyaz realista keretbe. Festményén az angol barokk irodalom kiemelkedő képviselőjét ábrázolja előkelő világirodalmi pozícióját megalapozó Elveszett Paradicsom című művének diktálása közben. A vak szerzőnek leányai segédkeznek az eposz papírra vetésében. 1667-et írunk. Munkácsy részéről nagy odafigyelést igényelt a Milton, mert a korábbiakban nem lépett a kosztümös történeti kép műfajának területére. A nagy kép festése közben kisebb munkába is belefogott, amelynek mielőbbi eladására számíthatott felesége. Egy Párizsban kelt levelében ekképpen válaszolt Cécile sürgetésére: „Híreket kérsz Milton felől? Ezért vagyok Párizsban, de ha meg akarom kapni a kis kép árát, meg is kell csinálni. Hogyan képzeled el, hogy egyszerre két képet fessek? Talán, hogy jobbkezemmel a Miltonon bullái a másikon dolgozzam - ez drágám nem éppen így megy.”1 A Milton a vártnál is hosszabb előkészítő munkát igényelt. A Mester feleségének az alábbiakat írta: „..azzal is foglalkozom, hogy modelleket keressek és jelmezeket tanulmányozzak. Habár az utóbbiakért Londonba 1 Farkas Zoltán (szerk.): Munkácsy Mihály válogatott levelei. Budapest. Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. 97-98. p. ♦ Munkácsy Mihály: Tanulmányfej a Milton főalakjához (1877; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) UGYANEKKOR TÖRTÉNT Miközben Munkácsy nagy energiákat fektet a Milton az Elveszett Paradicsomot diktálja leányainak című festményének előkészítésébe, a békéscsabai rokonokat családi tragédiák sorozata éri. 1877. július 4-én meghal a festő nagybátyjának legkisebb gyermeke, a csupán négy és fél esztendős Reök Aba. Reök István szörnyű döntésre szánja el magát, 1877. július 9-én kioltja életét. A szomorú és hátborzongató részletektől sem mentes esetről teljes részletességében tájékozódhatunk a Békésmegyei Közlöny hasábjain az Öngyilkosság című írásban: „Szorult szívvel vesszük kezünkbe toliunkat, hogy e szomorú eseményt leírjuk, mely Csabát s egész Békésmegyét megrendité. Reök István b.-csabai kir. közjegyző, megyei nyilvános életünk egyik fárad thatatlan bajnoka, a »Békésmegyei Közlöny« ez év elején volt szerkesztője, Munkácsy Mihály hires festő hazánkfiának nagybátya, f. hó 9-én reggel halva találtatott a Körös-parton, nem messze a várostól. Duplacsövű fegyverrel kétszer magára lőtt, egyszer oldalbordájába, egyszer szájába és - nem halt meg, sőt volt annyi ereje, hogy a puskát egy fához támasztható, kalapját a puskacsövére és a Körösbe vesse magát, hol a keresett halált megtalálta. Öngyilkosságának oka nem tudatik, de minthogy legkisebb figyermekét, kit gyöngéden szeretett, két nappal tette előtt temették: ezt kell legközvetlenebb oknak tartani, mely őt e rémitő lépésre bírta...”1 1 Név nélkül: Öngyilkosság. Békésmegyei Közlöny 4/55. 1877. július 12. [3. p.| MUNKÁCSY CAPRICCIO
