Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1876 Három festmény – egy modell
Három festmény - egy modell Leány tálcával (1876; Munkácsy Mihály Múzeum) Ezen a Colpachon született képen, amely éveken keresztül Latabár Kálmán tulajdonában volt, találkozhatunk egy, több festményén is visszaköszönő nőalakkal, akinek melankolikusan mélázó, önmagába forduló tekintetét most mintha élettel töltené meg, s így a figura teljes megjelenését és kisugárzását megváltoztatja. Az, hogy több, tárgyában egymáshoz nem kapcsolódó művén hasonló karakterrel bíró szereplők jelennek meg, azzal magyarázható, hogy ugyanazt a modellt festi meg újra és újra. Ezt a nőalakot ismerhetjük például a Persely előtt és a Leány a kútnál című képről, miközben tudjuk, hogy szobalányuk volt e munkák modellje. Ahogyan Végvári Lajos összefoglalja ezt a problematikát: „Munkácsy beleérző, alakító fantáziája igen erős volt, s a modell csak emlékeztető szerepet kapott munkájánál. (...) Megállapítható (...), hogy a karakter és a mimikái kifejezés alakítása nem a modell hatására történt: a modellt csak segítségül hívta a benne élő elképzelések, víziók realizálására.”1 Bár tudjuk, de az előbbi is bizonyítja, hogy a realizmus nem a látható valóság szigorú hűséggel történő másolását jelenti. Aki effajta szolgalelkűségre szegődik, annak egyébre alig, leginkább „kézügyességre” van szüksége. A kép nőalakjának kezében lévő tálcára helyezett csendéleti részlet üvegpoharainak szinte érezzük hűvös érintését, a citrusfélék hámozott 1 Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. 164. p. ♦ Munkácsy Mihály: Leány tálcával (1876; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Reök István Gyulai út 16. szám alatti villája 1876 szeptemberében készült el Békéscsabán, majdnem szemben az Omaszta-kúriával, amelyet nővére, Reök Karolina férje, Steiner Jakab építtetett. Reök István a korra jellemző eklektikus stílusban képzelte el lakóhelyét. Az elkészültekor békéscsabai viszonylatban kifejezetten reprezentatívnak számító épület döntően neoklasszicista stílusban épült, melynek feszességét romantikus jegyek oldják. A földszintes épületbe tizenhat helyiséget, ebből hét lakószobát terveztek. Az építkezés költsége akkoriban komoly összegnek számító tizennyolcezer forintot tett ki. Reök István egy évvel később bekövetkezett tragikus halála után a család elköltözött Békéscsabáról, elhagyva az oly gondosan alakított új házat. Az épületet 1949-ben gyermekkórházként kezdték használni, majd a korabeli városrendezési terveknek alávetve, éppen száz évvel elkészülte után lebontották. MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA 81
