Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1876 Három festmény – egy modell

Három festmény - egy modell Leány tálcával (1876; Munkácsy Mihály Múzeum) Ezen a Colpachon született képen, amely éve­ken keresztül Latabár Kálmán tulajdonában volt, találkozhatunk egy, több festményén is visszakö­szönő nőalakkal, akinek melankolikusan mélázó, önmagába forduló tekintetét most mintha élettel töltené meg, s így a figura teljes megjelenését és kisugárzását megváltoztatja. Az, hogy több, tár­gyában egymáshoz nem kapcsolódó művén hason­ló karakterrel bíró szereplők jelennek meg, azzal magyarázható, hogy ugyanazt a modellt festi meg újra és újra. Ezt a nőalakot ismerhetjük például a Persely előtt és a Leány a kútnál című képről, miközben tudjuk, hogy szobalányuk volt e munkák modellje. Ahogyan Végvári Lajos összefoglalja ezt a problematikát: „Munkácsy beleérző, alakító fan­táziája igen erős volt, s a modell csak emlékeztető szerepet kapott munkájánál. (...) Megállapítható (...), hogy a karakter és a mimikái kifejezés ala­kítása nem a modell hatására történt: a modellt csak segítségül hívta a benne élő elképzelések, víziók realizálására.”1 Bár tudjuk, de az előbbi is bizonyítja, hogy a realizmus nem a látható valóság szigorú hűséggel történő másolását jelenti. Aki effajta szolgalelkűségre szegődik, annak egyébre alig, leginkább „kézügyességre” van szüksége. A kép nőalakjának kezében lévő tálcára he­lyezett csendéleti részlet üvegpoharainak szinte érezzük hűvös érintését, a citrusfélék hámozott 1 Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Buda­pest, Akadémiai Kiadó, 1958. 164. p. ♦ Munkácsy Mihály: Leány tálcával (1876; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Reök István Gyulai út 16. szám alatti villája 1876 szeptemberében készült el Békéscsabán, majdnem szemben az Omaszta-kúriával, amelyet nővére, Reök Karolina férje, Steiner Jakab építtetett. Reök István a korra jellemző eklektikus stílusban képzelte el lakóhelyét. Az elkészültekor békéscsabai vi­szonylatban kifejezetten reprezentatívnak számító épület döntően neoklasszicista stílusban épült, melynek feszes­ségét romantikus jegyek oldják. A földszintes épületbe tizenhat helyiséget, ebből hét lakószobát terveztek. Az építkezés költsége akkoriban komoly összegnek számító tizennyolcezer forintot tett ki. Reök István egy évvel később bekövetkezett tragikus halála után a család elköltözött Békéscsabáról, elhagyva az oly gondosan alakított új házat. Az épületet 1949-ben gyermekkórházként kezdték használni, majd a korabeli városrendezési terveknek alávetve, éppen száz évvel el­készülte után lebontották. MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom