Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
Prológus és használati útmutató
Prológus és használati útmutató I Keveseknek adatik meg nap mint nap együtt élni Munkácsy Mihállyal. A békéscsabaiaknak azonban igen. Már az 1874-es nászútján Csabára érkező, még csupán harminc esztendős ifjút is rajongva fogadták elődeink, de hírnevével együtt a festészete és a személye iránti érdeklődés egyaránt növekedett. E tiszteleten alapuló odaadó figyelem áll a Munkácsy Mihály Múzeum törekvése, a mester kultuszának ápolása mögött is, amelyhez tudományos igényű feldolgozás, népszerűsítés, és a festő műveinek, valamint a személyéhez fűződő relikviáknak feltétlen óvása társul. Nemes feladat, öröm végezni... A békéscsabai múzeum igen korán kialakult gyűj- teményszerkezetében könnyen megtalálta helyét az a relikviaegyüttes, amelyet a festő özvegyének unokatestvére, Cecil von Barnewitz küldött 1917-ben Békéscsabára, bár az első világháború eseményei miatt több mint tíz évig kellett várni a két láda megérkezésére. A küldemény eközben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium padlásán várakozott, majd 1930-ban a Nemzeti Múzeumba szállították. Az intézmény munkatársai áttekintették a ládákat, tartalmuk egy részét múzeumukban tartották. A Munkácsyné által még hitvese halála után a Békéscsabai Múzeum-Egyesületnek ígért tárgyanyag az 1930-as években végre megérkezett címzettjéhez. Az özvegy által végrendeletileg a békéscsabaiakra hagyott Ecce homo vázlat, a Krisztus töviskoszorúval című festmény is a becsomagolt tárgyak között volt. Ha belepillantunk a könyv több mint négyszázötven műtárgyat magában foglaló képjegyzékébe, a békéscsabai múzeumban őrzőitek leltári száma tájékoztatást ad a Munkácsy gyűjtemény gyarapodásáról; lépésről lépésre követhetjük a jelenleg ötszázhetvenhat darabot számláló kollekció alakulását. E tárgyak többsége csupán kiállítások alkalmával és reprodukcióként való szerepléssel lép a nyilvánosság elé, tehát tulajdonképpen alig megközelíthető. A térbeli távolság mellett azonban időbeli távolság is elválaszt bennünket. Ez az időbeli távolság pedig vonzó, de akár taszító erővel is bírhat; lelki alkat, érdeklődés, intellektus kérdése, felülünk-e a múltba vivő hullámvasútra. Ilyesfajta időutazásra kínál lehetőséget a Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye című könyv, amelyben végigkövethetjük Munkácsy Mihály életútját és műveinek születését. De az előbbieket talán más könyvekben is végigkövethetjük... Mi különbözteti meg a Munkácsy Mihály Múzeum kiadványát? Azért, hogy a Munkácsy-oeuvre tanulmányozásához még teljesebb rálátást biztosítsunk, a kronológiai sorban történő bemutatáshoz egy idővonalat társítottunk. Az idővonal végigkíséri a jelentékenyebb terjedelmű és látványosabb megjelenésű egységekben tárgyalt Mun- kácsy-életművet, ám a művekről, eseményekről alkotott képet is árnyalja. A Munkácsy Mihályról szóló szöveg- és képanyag zöld háttér előtt jelenik meg, felidézve a szerző által az utóbbi évtizedben rendezett Munkácsy-kiállítások hangulatát. Az idővonal az oldalak alsó harmadában fut, világos háttérszínre komponálva, képzőművészeti párhuzamokkal, építészet- és kultúrtörténeti érdekességekkel szolgálva. E gondosan eltervezett rendszer azonban több ízben felborult. Amikor a művésszel egy adott időszakban túlontúl fontos történések sora esett meg, vagy egymást követően több jelentékeny műve is született, Munkácsy kiszorította az idővonalat. Amikor azonban Békéscsabán, Magyar- országon, Európában és/vagy a nagyvilágban az adott időszakhoz kapcsolódóan több jeles esemény is társult, szemléletformáló alkotások vagy művészeti irányzatok születtek, az idővonal szorította háttérbe a Munkácsy történetet. Előbbiekkel együtt a könyv egy időbeli körkép felfedezésének lehetőségét kínálja Munkácsy Mihály életművének fókuszba állításával. Munkácsy Mihályéval, aki tudta, hogy tehetsége - ellentmondást nem tűrően - kötelezi képességeinek legmagasabb fokú kihasználására. Gyarmati Gabriella, a Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze A szerzőt ábrázoló festmény Nyisztor János Kilenc jól begyakorolt, de kipróbálatlan kardvágás című sorozatának első eleme MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA 5
