Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1873 Új festői dimenzióban: utazás Barbizonba
♦ Munkácsy Mihály: Erdőrészlet két alakkal (1873; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA] ♦ Erdőrészlet két alakkal (1873; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) Feltételezhető, hogy a barbizoni tartózkodás során, de mindenképpen annak hatására készül a Paál László tájképeihez szándékában és egyes festői megoldásaiban is közelítő, ezáltal jóval élményszerűbbé váló, a természeti valóság megörökítését célzó Erdőrészlet két alakkal. Minthogy Munkácsy a figurák általi kifejezés lehetőségeit kutatja, a tájlátvány és az atmoszféra érzékeny megmutatásának feladatát gyakran nem végcélként tűzi maga elé. Ezt az ábrázolást is két, lendületesen odavetett alakkal „népesíti be”. Olyan nagyvonalúan festi meg a figurákat, hogy az erdő sűrűjében játszódó jelenetet nem is látjuk sem könnyen, sem biztosan. Az álló férfialak ingjének fehérjét a fatörzsek napos foltjain ismétli. A másik figura egy ülő nőalak, akinek karján, ölében egy több értelmezési lehetőséggel bíró részletet figyelhetünk meg. Felsőruhája nyitottnak tűnik, s ez egy férfinél inkább természetes lehetett vidéken már akkor is. De egy nő esetében? Miért lenne mindkettőjük ruhája nyitva? Egy légyott tanúi vagyunk? Aligha. Munkácsyhoz nem illik az ilyesmi, és a figurák egymáshoz viszonyított elhelyezkedése sem ezt sugallja. Olvasatomban a nőalak karjában egy csecsemőt tart, akit szoptat. Ez tehát számomra egy családi kép. Igaz, a cím nem erősíti a feltételezést, de kérdéses, hogy ki adta ezt a címet a műnek. A szabadban való festés lehetőségével élve Munkácsy sokat dolgozott Barbizonban, tanulmányozva a fényhatások változékonyságát és a színek vibrálását. Nem feledkezett meg azonban nagy feladatáról sem, több tanulmányt készített a Zálogházhoz is. 1873. október 15-én utazott vissza Párizsba, ahova magával vitte egyik legismertehh művét, a rövid barbizoni tartózkodás idején született Rőzsehordó nőt. (A festmény tájképi része készült el, a figura festői megoldásai azonban arról árulkodnak, hogy a nőalakot már a műtermében fejezte be.) MUNKÁCSY CAPRICCIO 66
