Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1873 Fontos művek a Bécsi Világkiállításon
1873 Fontos művek a Bécsi Világkiállításon ♦ Munkácsy Mihály az Éjjeli csavargók című festményének korabeli fotója (1873; fotó: ismeretlen; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Idézi: Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Szerkesztette: Gyarmati Gabriella. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 179. p. Szinyei Merse Pál (Szinyeújfalu, 1845. július 4 - Jernye, 1920. február 2.) Majálisát nem fogadta sem a kritika, sem a közönség azzal a nyitottsággal, amelyet az 1873-ban született kép megérdemelt volna. Dr. Térey Gábor szerint: „Előharczos volt, mint Manet és Böcklin, de osztotta is az úttörők keserű sorsát; tapasztalatokat kellett szereznie arról, mi az, ha kénytelenek vagyunk legjobb és legbecsületesebb törekvéseinkkel részvétlen s talán elfogult bírálók elé lépni.”1 A Münchenben tanuló Szinyei az akadémikus szemlélettel nem tudott azonosulni, de rajztudásra és komponálási képességre Wagner Sándor és Kari von Piloty keze alatt tett szert. A Ruhaszárítás és a Hinta című vázlatai a magyar plein air festészet első megnyilvánulásai közé tartoznak, egyben a Majális című kép festészeti programja előkészítésének tekinthetőek. 1 Dr. Térey Gábor: Szinyei Merse Pál. In: Vasárnapi Újság 52/3. 1905. január 15. 33. p. ♦ Szinyei Merse Pál: Majális (1873; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 62
