Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1900 Az emlékkiállítás azonnali gesztusa
l^oo Az emlékállítás azonnali gesztusa 0A festő iránt érzett mély tisztelettől vezérelve Békéscsabán elsőként, már a Mester halála után tíz nappal, 1900. május 11 -én utcát neveztek el Munkácsy Mihályról. Ez a belvárosi utca ma is a festő nevét viseli. Az egykori Vármegyeháza közelében lévő utca, ahol egykor Reök István Gyulán lakott, 1900. június 26-a óta a mai napig Munkácsy Mihály nevét viseli. Kóhn Dávid így ír Gyula város utcái és terei című könyvében: „Munkácsy Mihály-utca. Azelőtt Pacsirta-utca volt a neve, de a sarkán lakó Ferenczy Alajos kereskedőről mindenki csak Ferenczy-utcának hívta, sőt hívják sokan még ma is. (...) Mai nevét 1900-ban Munkácsy Mihály halálakor kapta, még pedig azért, mert 1861 -ben abban az utcában lakott Munkácsy (akkor még Lieb) Miska nagybátyjánál, Reök Istvánnál, és a hagyomány szerint gyakran dolgozgatott Oláh György asztalosmesternél a 15. sz. házban, tulipános ládákat festegetve.”1 1901. május 2-án, Munkácsy halálának első évfordulóján, a festő tiszteletére Békéscsabán emléktáblát avattak egykori mestere, Lang György asztalos házának falán. Az ünnepségen Munkácsy özvegye is jelen volt, akit korábban egy levélben értesítettek a közelgő eseményről. 1906. december 1-jén I. Ferenc józsef látogatásával - minden különösebb ceremónia nélkül - megnyílt a budapesti Szépművészeti Múzeum. Az előtérben Munkácsy Honfoglalás című festménye fogadta az érkezőt. A kiállítás rendezésében részt vett Munkácsy egykori tanítványa, Karlovszky Bertalan is, aki Térey Gáborral együtt mutatta be a képtárat az uralkodónak. „...a csaknem teljes két óráig tartó legfelsőbb látogatás befejezte után O-felsége legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy 1906 deczember 2-ától kezdve úgy a modern, mint a műtörténeti képtár a nagyközönség részére is megnyittassék”2 1 Kóhn Dávid: Gyula város utcái és terei. Gyula, Gyula Megyei város közönsége, 1937. 39-40. p. 2 A Szépművészeti Múzeum régi és modern képtárainak látogatási rendje: SZM Irattár, 1836/906. 46. EBBŐL A HA/BÜI INDULTEL MŰVÉSZI PALYAJARA Ifi62 - BEN MUNKÁCSY MIHÁLY ... ALLAND0 LÁTOGATÓ VOLTAM FISfHHR MfSTI R MÜTERMFBtN KORA HAJRÁITÓL KÉSŐ ESTIG SZÍVVEL,LÉLEKKEL D0l.G07.TAM NAPPAL SZAMOSSYNÁL VOLTAM ÉS MÁSOLTAM A PORTRÉKAT ESTE AZTÁN ODAHAZA PRÓBÁI GATTAM A MAGAM LÁBÁN JÁRNI. FELTETTEM M AGAMBAN,HOGY ÉN SE CSINÁLOK SZOLGAI MÁSOLATOKAT, CSUPA EREDETI DOLGOT FOGOK ’“’Z01*' " EMLÉKEIMBŐL. ERKEL FERENC MUZEUM. 19(32. IV. 29. ♦ Emléktábla Reök István egykori gyulai házán (Gyula, Munkácsy utca 15.; a szerző fotója) ♦ UGYANEKKOR TÖRTÉNT Munkácsy Mihály egykori impresszáriója, Charles Sedelmeyer műkereskedő elveszítvén feleségét, feladta műgyűjtői és -kereskedői tevékenységét. A fél évszázad alatt létrejött híres műgyűjteményét, amely ezernél is több régi és modern műtárgyat tartalmazott, 1907-ben aukcióra bocsátotta. Az évtized műkereskedelmi eseményére készült Augusztus Cornelius de Ridder műkereskedő és -gyűjtő, akit Sedelmeyer megbízott az aukció lebonyolításával. A gyűjtemény katalógusának bevezetőjében így írt Léon Roger-Miles műkritikus: „Charles Sedelmeyer eladja képgyűjteményét! Ez a hír terjed - isten tudja, micsoda gyorsasággal - és hozza lázba világszerte a műgyűjtőket, egyszeriben általános érdeklődést keltve e kuriozitása miatt rendkívüli gyűjtemény iránt, mely galéria a rue de la Rochefoucauld-n álló palotában, a szépművészetet ünneplő színházban az újdonság bemutatását, a látásra és a megismerésre való törekvést szolgálja, minden más párizsi gyűjteményt megelőzve’’.1 A csupán egy esztendővel korábban megnyílt budapesti Szépművészeti Mú1 Idézi: Radványi Orsolya: Térey Gábor múzeumvezető és tudományos tevékenysége a Régi Képtár élén (1896-1926). Doktori disszertáció. 68. p. In: http://doktori. btk.elte.hu/art/radvanyiorsolya/diss.pdf zeum is érdeklődött az aukció iránt. Térey Gábor múzeumvezető a kiadott katalógusokban előre tájékozódva választott ki műtárgyakat, „...hiába érkezett Párizsba 140 000 koronával a magyar vásárlási bizottság, a kiválasztott festmények tüzetes helyszíni vizsgálata után mindössze három holland csendéletre licitálhattak a második árverési periódusban. A németalföldi iskola gazdagon volt képviselve Sedelmeyer gyűjteményében, ezért Térey kizárólag a budapesti gyűjteményből hiányzó csendéletekre koncentrált a választásnál, s végül). D. de Heem, A. Mignon és |. van de Velde egy-egy festményével térhetett haza.”2 2 Radványi Orsolya: Térey Gábor múzeumvezetó és tudományos tevékenysége a Régi Képtár élén (1896-1926). Doktori disszertáció. 70-71. p. In: http://doktori.btk.elte.hu/art/radvanyiorsolya/ diss.pdf MUNKÁCSY CAPRICCIO 198
