Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1900 Búcsú a mestertől
godnici. Haza kellett hozni. Holttestét 1900. május 5-én szállították Bonnból Budapestre. Ezen az utazáson özvegye és rokonai, Munkácsy Emil, a festő öcs- cse, Munkácsy Sándor mérnök, Alexis Brassours ügyvéd2 és Zsilinszky Mihály államtitkár kísérték a koporsót. A korabeli sajtó ekképpen tudósított az eseményekről: „Előkészületek a temetésre. A kormány által alakított országos bizottság Wlassics miniszter elnöksége alatt, a művészi társulatok küldöttjeivel május 5-én megállapították a gyász- szertartás részleteit, s kijelölték a szónokokat. Az első beszéd megtartására Wlassics miniszter vállalkozott. A Műcsarnok művészi díszítését Fadrusz, Stróbl szobrászokra, Hegedűs László, Karlovszky Bertalan festőkre hízták, a halottas kocsiét Dudics, Tornai és Vajda Zsigmond festőkre. Elhatározták, hogy a műcsarnok elé nagy katafalkot állítanak, a halott elé az ország határához küldöttség indul, s a megérkező koporsót a vasúttól éjjel, fáklyafény mellett kísérik a műcsarnokba a ravatalhoz. Budapest főpolgármestere falragaszokban hívta föl a polgárságot, hogy a gyász jeléül fekete zászlókat tűzzön ki. A temetés napját május 9-ére határozták. (...) A koporsó megérkezése. A nehéz ólomkoporsóba zárt holttest két napi út után május 6-án délután két óra előtt érkezett meg a keleti pályaudvarba. A vonatot félreértésből a másik indóházba várták s így itt csak kevesen voltak jelen a koporsó megérkezésénél. Zsilinszky Mihályné, Dirner Gusztáv orvostanár és felesége, Munkácsy Mihály unokahuga fogadták az özvegyet, a ki talpig gyászban, zokogva bőrűit Diniemé vállára. (...) A család aztán a vonat végére csatolt nagy vörös kocsihoz ment, a melyben Munkácsy koporsója volt. Fölnyitották a frankfurti kocsit és sértetlen állapotban találták a koporsót. Munkácsy ólomkoporsóban nyugszik, a mely kemény tölgyfakoporsóba van téve. A tölgyfakoporsó egyszerű, köröskörül ezüsttel heszegve s oldalfalán kettős pálmaág szintén ezüstből. A gyászoló család néhány perczczel később kocsiba ült s a Boyal-fogadóba hajtatott, a hova Munkácsyné szállt. A városban ekkor már mindenfelé fekete 2 Munkácsyné rokona, akinek leszármazottjától 2007-ben megvásárolta a Munkácsy Múzeum A kis jeanne című Munkácsy-fest- ményt. ♦ Munkácsy ravatala Endenichben a Krisztus Pilátus előtt című kép reprodukciójával (1900; fotó: L. Stüting und Sohn, Bonn; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ ♦ Ravatala Budapesten (1900. május 8.; fotó: Erdélyi Mór, Budapest; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ ♦ Katafalk a Műcsarnok előtt (1900. május 9.; fotó: Klösz György, Budapest; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 196
