Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1896 A betegen töltött utolsó évek

Sanatorium 192 MUNKÁCSY CAPRICCIO Jankay [Deutsch, Jankai Deutsch, Jankai] Tibor (Bé­késcsaba, 1899. március 24 - Los Angeles, 1994. március 20.) festő, grafikus, szobrász és tanár előtt először Békés megye, majd Budapest és az Amerikai Egyesült Államok kiállítóterei nyíltak meg. A két világháború között rend­szeres szereplője az Aurora Kör kiállításainak, és tagja volt a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT) is. Művészete több stílusváltozáson ment keresztül, de figuratív műveinek tárgya mindig az alapvető emberi momentum marad. Ér­zések, álmok, egyszerű, kimondatlan szavak élénk színek és leegyszerűsített, tömbösített formák általi megjelenítése a célja. Bár a szegénység megmutatása is vissza-visszatér művészetében, a döntően mégis pozitív érzéseket sugárzó és keltő életműbe felkiáltójelként ékelődik be a Tevan Ki­adó által 1947-ben megjelentetett Mártírok című grafikai sorozata, amelynek forrása a kötelező munkaszolgálat és feleségének lágerből hozott kísérteties élményanyaga. 1948-ban emigrált, letelepedésre Kaliforniát választotta. UGYANEKKOR TÖRTÉNT ♦ Jankay Tibor: Rózsaszín önarckép (1940-es évek; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ 2 Boros Judit: Munkácsy Mihály (1844-1900): Madame Chaplin portréja. In: http:// viragjuditgaleria.hu/hu/item/218/ A betegen töltött utolsó évek 1 MTA Művészettörténeti Intézet adattára, MDK-C-II-707-342. Munkácsy Mihály a millenniumi ünnepségek idején megbetegedett. 1896 júliusában Baden-Badenbe utazott, még reménykedve a gyógyulásban. A Munkácsy Múzeum őriz egy bőrmappát Anton Frey európai hírű Frey-Gilbert Szanatóriumának tetszetős levélpapír­tömbjével, amelyre a festő bizonyára szívesen írt, mert a tömbből jó néhány lap hiányzik. Talán ezen levélpapírok egyikén küldte üzenetét Munkácsy Mihály Chaplinnénak, amelyben kérte, láto­gassa őt meg a szanatóriumban. „Ter­mészetesen egy másik panzióban lak­na, és igazán nem volna abban semmi különös, ha Munkácsyt egy ilyen körű hölggyel látnák kikocsizni...”- idézi Boros Judit a festő feleségének írt le­velét.1 „Chaplinné a kérésnek nem tett eleget, sőt visszautasító válaszát nem is Munkácsynak, hanem Munkácsynénak küldte. Munkácsy keserű rezignációba burkolt fájdalommal fogadta a hírt: »Drága jó Cilikém, tegnap este kaptam meg leveledet és be kell vallanom, némi felindulással olvastam barátnőnkre vo­natkozó részét. Igen jól tetted, hogy nem küldted el az eredetit, hanem saját szavaiddal közölted tartalmát velem. ♦ Irattartó bőrmappa (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Eként a csapás hatása jóval kisebb. Ha most egészen őszinte akarok lenni, meq kell mondanom, hoqy jobb is íqy, hoqy íqy érjen véqet.« (Baden-Baden, 1896. július, 247. számú levél)”2 1900-ban, Kölnben kiadtak egy német nyelvű naptárt, melynek február 20-ai lapján a díszmagyart viselő Munkácsy Mihály arcképét látjuk. A másik jeles magyar, akit szerepeltettek, Jókai Mór volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom