Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1896 A millenniumi rendezvénysorozat egyik különlegessége
A millenniumi rendezvények egyik különlegessége ...................................................................................................................................................[3............ IMP ' LEMERCíER »tim« KÁDÁR. MUNKÁCSY CAPRICCIO LEGÚJABB NAGY ALKOTÁSA. LÁTHATÓ MINDENNAP REGGELTŐL ÉjFÉLIG ■mmriÉDJnfrTi jegyek rf A PÉNZTÁRNÁL Este Villamos Világítás Plakat az Ecce homo Rndnnesti másolat llövö; Munkácsy Mihály Múzeum Fotótárai ♦ Munkácsy Mihály Ecce homojának sikere után két esztendővel született Miklós István (Békés, 1898. ? - Békéscsaba, 1981. ?), akit teljes alkotói pályája során kizárólag a látható valóság érdekelt. Soha nem szakadt el a realisztikus ábrázolásmódtól, bár festészetében - e hosszú életút során szinte természetes módon - megfigyelhetők stílusmódosulások. Rendkívül termékeny alkotó volt, aki javarészben portrékat, táj- és városképeket festett. Műveinek méretét mindig a szobalevegő léptékéhez igazította, nagyméretű képe nem ismert. Klasszikus kompo- nálási módot követő képeit visszafogott színtartományban tartotta, késői korszakában figuráit erőteljes kontúrral fogta össze. Szerinte a száradás után is fényes képfelület csillogása nem engedi jól érvényesülni az általa alkalmazott, csendes színtartományt, így műveihez matt felületet eredményező festékanyagokat használt. Munkácsy a millenniumi rendezvénysorozat keretében, 1896 májusában és júniusában mutatta be Budapesten a Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó képhármas utolsóként festett elemét, az Ecce homoL Ezt a tárlatot a május 2-a és október 31 -e között megrendezett Országos Millenniumi Kiállításhoz (Ezredéves Országos Kiállítás) kapcsolódóan, a mai Hősök tere szomszédságában, egy pavilonban valósította meg. És bár a mű a kritikusok körében nem aratott osztatlan sikert, a közönség átérezte a Munkácsy által ábrázolni kívánt emberi drámát. Há- romszáztizenötezren voltak kíváncsiak a képre. UGYANEKKOR TÖRTÉNT ♦ Önarckép (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ 186
