Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1893 A Honfoglalás: „és újra és újra harsogott a vivát…”
1.853 A Honfoglalás: „és újra és újra harsogott a vivát. 0 Munkácsy az első bemutatót követő kíméletlen kritikák után 1893 decemberében átdolgozta a Honfoglalási. A végleges változat a párizsi Rue de Séze-ben, Georges Petit galériájában végül nagy sikert aratott. A bemutatót azonban üjabb izgalmak előzték meg, amelyekről Malonyay Dezső tudósított 1898- ban megjelent könyvében: „Párisban (...) a kiállítás sikerét fenyegette veszedelem. Négyesbe csukható feszítőkereten szállították át a képet Georges Petithez, hol éppen hogy elfért a kiállítási teremben. Fölállították, a Mester maga is ott vesződött a munkások között egy létrán, míg végre szerencsésen helytállóit a kép. Már akkor zsüfolva volt a terem, tódultak eléje a művészek, kritikusok, hírlaptudósítók, Munkácsy pedig kétségbeesve konstatálta, hogy nem elég képének a terem világossága, a színek fakón folynak össze, mert a terem-tetőzet tejüvegjein csuk bágyadt foszlányokban jut le a világosság... Reszketve járt ide-oda, igazgatta a függönyöket, - nem akart világosodni. Kitört ekkor keserűen: »Az Isten is ellenségem! Két hete folyton borult az idő. Nincs nap. Valamit kell itt csinálni!« Felküldött négy embert a terem-tetőre s a kép fölött, két méternyi szélességben, sorra beverette ♦ Figuracsoport Munkácsy Honfoglalás című képének feles méretű vázlatán (1892-1893; Móra Ferenc Múzeum) ♦ p II w, .. 9 Egyik könyvében Czeglédi Imre meséli el az alábbi történetet: „Március elején csabaiak utaznak a rákosi liberális gyűlésre. Az alkalmat felhasználták arra is, hogy megnézzék a híres festményt, a Honfoglalást. Állnak a monumentális kép előtt, s egyszerre csak elkiáltják magukat: »- Nini, az meg ott Michnay tanító lovon! És csakugyan, nem tudni, vajon a modell volt olyan csodálatosan hasonló, vagy pedig Munkácsynak emlékébe vésődött Michnay Mihály tipikus szláv arca. A kép csodálatosan hasonlít az érdemes öreg úrhoz. Ugyanaz az arc, orr és szem. Lovon ül a meghódolt szlávok között és a tömegben a középen van.«”1 De ki is volt a Munkácsy által az örökkévalóság számára megörökített csabai Michnay tanító? A békéscsabai evangélikusok első, egy tanteremmel indult iskolájának építését a fentiekben említett Michnay Mihály evangélikus tanító vezette, akinek - Haan Lajos szerint - rokona volt az 1857-ben elhunyt Michnay „István, csizmadia, nevezetes arról, hogy ő volt az utolsó Csabán a’ ki zopfot és hajában fésűt viselt”.1 2 1 Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 26. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 2004. 146. p. 2 Haan Lajos: Békés-Csaba. Békéscsaba, Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatala, 1991. 39. p. ♦ Jellegzetes csabai viseletben: Bagyinka György gazda (évszám nélkül; fotó: Borsos [József] és Varságh [János], Budapest; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA 175
