Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1889 Munkácsy Mihály használati tárgyai

♦ Munkácsy majomfejes sétabotja (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ ♦ Ezüstözött, puttófejjel díszített pohár (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ ♦ Munkácsy által használt, ezüstfedeles kölnisüvegpár (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ A békéscsabai nyomdászatot európai rangra emelő Tevan Andor (Békéscsaba, 1889. augusztus 15 - Bu­dapest, 1955. október 5.) tipográfus, könyvkiadó és nyomdászati szakíró, nyomdász családból származva már tizennyolc évesen egy grafikai és nyomdaipari főiskolán, a Graphische Lehr und Versuchsanstalt intézményében tanult Bécsben. Diplomáját megsze­rezve visszatért Békéscsabára, ahol átvette a családi nyomda irányítását. Tevékenysége révén vállalkozá­sa országos hírnévre tett szert, melynek hátterében szemléletének korszerűsége állt: könyveinek grafikai megjelenése, stílusa és nyomdai minősége is kiemelkedő volt. Méltán tartják a szép magyar könyv művészének, aki a tartalomhoz megfelelő, művészi igénnyel formált külsőt tudott adni. Önálló kötetek mellett sorozatokat is kiadott, mint a Tevan Könyvtár és a bibliofil kiad­ványokból álló Tevan Amatőr. Könyveit a kor jeles művészei illusztrálták. Gulyás Sándor (Büdszentmihály, 1889. december 23 - Budapest, 1974. december 10.) festő és tanár, még gyermekkorában költözött édesanyjával Békéscsabára. Az Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimná­ziumban kezdte tanulmányait és tett érettségi vizsgát. Már rajztanára, Zvarinyi Lajos felfedezte a tehetségét, iskolája pedig legnevesebb diákjai között tartja számon. A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolát 1909 és 1914 között látogatta, ahol Hegedűs László keze alatt dolgozott. Ezután párizsi, olaszországi, görög- és törökországi tanulmányúton járt, majd a szolnoki és a kecskeméti művésztelepen dolgozott. Gulyás Sándor is köz­reműködött 1928-ban a Munkácsy-Céh művészeti és műgyűjtő társulat megalapításánál, 1937-1938-ban pedig a KÉVE festő szakosztályának elnökeként tevékenykedett. Először 1920-ban szerepelt kiállításon, amikor a Zsuzsanna a für­dőben (Zsuzsanna és a vének)című művét bemutatta a Műcsarnok Téli Tárlatán. A Műcsarnokhoz kötődik első szakmai elismerése is, ugyanis mint kedvelt állatképfestő, 1931 -ben Pállik Béla-díjat kapott. 1942-ben neki ítélték a Halmos Izidor-életképdíjat. Közben Békéscsabára is vissza-visszatért, nevével többször talál­153 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM. BÉKÉSCSABA ♦ Esernyő Munkácsy monogramjával (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ ♦ Munkácsy pelerinje (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ ♦ Munkácsy fekete plüss házikabátja (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom