Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1888 Amiből hiány volt a műtárgypiacon: kosztümös szalonképek
belehelyeznie szereplőit. Ugyanis a képzelt időutazást részletekbe menően hitelesítenie kell e művek befogadói, a romantikával átszőtt nosztalgiára még mindig kapható, álmodozni vágyó vásárlóképes közönség számára. A Balladáról már ismert ablak előtt játszódó jelenet figuráinak szárazabb festésmódja, a keményebb kontúrhasználat némi mesterkélt szoborszerűséggel ruházza fel a szereplőket. (Esetleg megpróbálhatjuk elképzelni az alakok mellőzésével az enteriőrt.) Amiért ez az ábrázolás mégis vonzó lehet, hogy amit kelt bennünk, az kívül esik a látható szoba területén és a jelenlévő társaság, a beszélő, valamint a hallgatók nyújtotta összjátékon. Képes tehát utalásokkal valami távolit jelenvalóvá tenni (vagy bennünket valahol távol jelenlévővé tenni). A szerződést, amely Munkácsy Mihályt tíz esztendőre Charles Sedelmeyer műkereskedőhöz kötötte, 1888 végén a festő felbontotta. ♦ Munkácsy Mihály: Elbeszélés / Fiatal kapitány elbeszélése (1888; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ egyformán fontosnak tartottam, nem adtam elsőbbségi jogot egyes részeknek. És oda alakult ki meggyőződésem, hogy az ezzel ellenkező felfogás helytelen. A kép minden része egyformán lényeges, fontos, azért minden részét egyformán kell festeni; egységes faktúrával. Képeim legnagyobb részének dekoratív hatása nyilván innen származik. És itt találkoztam össze a régibb idők freskófestőivel.”3 3 Rippl-Rónai József: Emlékezések (részlet: Munkácsy Mi- hályrólj. In: Nyugat 3/24. 1910. december 16. In: http:// epa.oszk.hu/00000/00022/nyugat.htm ♦ Rippl-Rónai József: Nő fehérpettyes ruhában (1892; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA d 149
