Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1886 Egy teátrális vízió: a Mozart halála
i886 Egy teátrális vízió: a Mozart halála A kép a nagy zeneszerző halálát romantikus futamokkal átjárt legendában meséli el, melynek lényege, hogy a Requiemet dirigáló Mozart a lakásán rendezett próba közben halálba szendéről. Egészségi állapotának lesújtó voltára utal a hátát támasztó párna jelenléte, a népes társaságban egyébként aligha viselt házikabát és a lábait melegen tartani hivatott takaró. Ezen a vázlaton bár még jobbjával int a zongoránál ülő alaknak, arcának haloványsága, a vánkos fakó színtelenségét ismétlő sápadtsága, maga elé meredő tekintete már nem élőnek mutatja. A kezdetekben jóval több figura szerepeltetésével elképzelt teátrális jelenetet meglehetősen leegyszerűsíti, de így sem értékelhetjük összefogott kompozícióként. A XXI. század embere számára nem ok nélkül tűnhet kissé idegenszerűnek ez az ábrázolás. De hogyan reagálnak a kortársak? „A kép 1886 tavaszán készült el, ekkor műtermében űjságkritikusok és gyűjtők előtt bemutatta. Ez alkalommal a kép mögé egy kis kamarazenekart, énekkart és énekeseket rejtettek el, akik Mozart Requiem)ét adták elő. A szerencsétlen ötlet bárkitől származott is - Munkácsy első párizsi kudarcát idézte elő. A kritikusok jelentős része felháborodottan tiltakozott a bemutatás hatásvadászó módja ellen, s ♦ Munkácsy Mihály: Mozart halála / vázlat (1886; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ jogosan, mert nehezen lehet nagyobb ízléstelenséget elképzelni, mint azt, hogy »maga a kép énekel és Mozart dirigál«. Mégis a bemutató botránya csak ürügy volt arra, hogy a d icsősége tetején álló idegen művészt a modernebb irányok képviselői megtámadhassák...”1 A kritikának nem sikerül Munkácsyt közönségétől elidegeníteni, a képet eladja, vásárlója pedig a detroiti múzeumnak ajándékozza a Mozart halálát 1 Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. 222' p. Filippinyi Sámuel (Békéscsaba, 1886. ? - ?) szobrász első rajztanára Zvarinyi Lajos volt a békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Reálgimnáziumban. Tanulmányokat a müncheni, a római, a brüsszeli és a párizsi akadémián folytatott.1 Rendszeresen részt vett az Aurora Kör képzőművészeti szakosztályának kiállításain, részben mint a szakosztály vezetője, szervezőként, részben alkotóként. E tárlatok mellett - termékeny művészként - űj munkákkal jelentkezett a Nemzeti Szalon Békéscsabai Képzőművészeti Kiállítás című 1927-es, budapesti rendezvényén is. Filippinyi Sámuel készítette azt a két nőalakot ábrázoló szobrot, amelyet Kocziszky Mihály földbirtokos 1924-ben épült Andrássy úti kétszintes palotájának homlokzatán helyeztek el az erkély két oldalán. A Fürdő Részvénytársaság megbízásából szintén Filippinyi Sámuel tervezte - Kapitány Józseffel együtt - az 1927-ben átadott békéscsabai Árpád Gőz- és 1 Dr. Haan Albert: A képzőművészet Békéscsabán. In: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerkesztő: dr. Korniss Géza. Békéscsaba, kiadó nélkül. * Filippinyi Sámuel szoborcsoportja 1930. 383. p. az Árpád Gyógy- és Strandfürdő főbejárata fölött (1926-1927: Békéscsaba, Árpád sor 3.; fotó: Petrovszki Zoltán) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO
