Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1880 Munkácsi Munkácsy Mihály

sítést kizárólag csak önmagától kaphat. Ez a felismerés érzelmileg felszabadította őt és lehetővé tette, hogy a házasság formájának okos megőrzése mellett, a feleségével való jóviszonyt fenntartva, olyan barátnőt keressen, aki érzékeny és érzelmes lelkületének megnyugvást, az annyira áhított naiv-idilli boldogságot tudta megadni. Ezt az asszonyt Chaplin festő feleségében találta meg.”4

Kettejük szeretetteljes kapcsolatának köszönhető Munkácsy Mihály önéletírása, amelyben a festő születésétől az 1863 őszéig tartó időszakról mondja el életének eseményeit. Az évek során egymást követő, betegségének enyhítését és a pihenést szolgáló többhetes fürdőkúrák idején született életrajzot tartalmazó levélfolyamot Lamalou-les-Bains-ben írta 1885 és 1889 között.

4 Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. 142. p.

♦ Munkácsy Mihály: Madame Chaplin arcképe (1880 körül; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) ♦

szintetizálva alakította ki egyéni, ám pályája során változó stílusát, mindig szem előtt tartva azonban Paul Cézanne eredményeit, akinek feltétlen híve volt. A realista festészettől indulva előbb a viszonylag kevés szín használatára korlátozott, a formákat síkokra bontó, kubisztikus jellegű festészetet művelte, majd - igen későn - a posztimpresszionizmushoz kapcsolódó munkákat, valamint litográfiákat készített. E két korszaka közötti átmeneti szakaszban született képeiről Kassák így írt 1934-ben: „Színei az utóbbi időben megtisztultak, formái is szervesen összetartozóbbak és élménygazda- gabbak lettek.”4

4 Idézi: Csapiár Ferenc: 1. m. [2. p.]

♦ Perlrott Csaba Vilmos: Párizsi Notre Dame (1926; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦

♦ Perlrott Csaba Vilmos: Ülő nő (1920 körül; Munkácsy Mihály Múzeum)

MUNKÁCSY CAPRICCIO