Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1800 A családról
E HELVEN OLLT OZ 0 HRZ.MELVBEN • I I8RR FEBR 20-0N SZÜLETETI MUNKÁCSY MIHÁLY HfNSZEHZÖ ÁRPÁD E HELVÜTT PIHENNE KI NAGV UT3AT SAS SZENE ITT VILLANT OSE HAZAJA EELE ITT SZÜLETETT HUNKACSV MIHALV INNEN KELE ÚTRA S UO ESZHÉNVI HAZAT HQGITA LANG ECSETE. állíttatta a RAK0czt-*0Ris92N0v.m • ♦ Emléktábla Munkács belvárosában, Munkácsy Mihály szülőháza helyén álló épületen (évszám nélkül; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ A festő Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született a kárpátaljai Munkácson Lieb Mihály és Reök Cecília harmadik gyermekeként, Lieb Mihály Leó néven. A munkácsi római katolikus plébániahivatal adatai alapján apja foglalkozása kincstári sótiszt volt. (Munkácsy édesapját a szakirodalom a Lieb-kódex nyomán bajor eredetű családból származónak vélte. Ezt dr. Czeglédi Imre kutatásai, amelyeket az eperjesi levéltárban folytatott, cáfolni látszanak. Eredményeit a „Nem szeretne festő lenni?” Munkácsy Gyulán című könyvében foglalta össze.) A gyermek Munkácsyt 1844. február 24-én keresztelték meg a „só perceptor” édesapa vallását követve. A római katolikus plébánia születési bejegyzése szerint a Mihály Leó nevet kapta, törvényes gyermek volt, valamint Steiner jakab és neje, Reök Karolina vállalták a keresztszülőséget. A keresztelést egy Demek nevű pap végezte.4 4 Keresztyén Balázs: Lieb Mihály és Munkácsy Mihály Munkácson. In: http://www.karputaljalap.net/2004/02/20/lieb-mihaly-es- munkucsymihaly-nui nkacson másolásából tartotta fenn magát. Ebben az időszakban, 1853-ban készült a Judit és Holofernész című, fény-árnyék kontrasztjával Michelangelo Merisi da Caravaggio hatását tükröző műve, amelyet Budapesten, a Pesti Műegylet havi rendszerességgel megrendezett képző- művészeti kiállításainak egyikén mutatott be. 1862-ben visszaköltözött Békéscsabára, s megfestette - többek között - szülővárosának jeles személyiségeit, mely képekből a Munkácsy Múzeum komoly kollekcióval büszkélkedhet. Több arcképét és vallásos tárgyú ábrázolását őrzi a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, valamint a szintén békéscsabai Páduai Szent Antal plébániatemplom. Haan Antal házat épített békéscsabai tartózkodása idején, különleges növénygyűjteményéből kertet alakított ki, s hazahozta antik régiségekből álló gyűjteményét is. (Ez a gyűjtemény a festő távozása után - a néhány évvel korábban alapított - gyulai múzeumba került.) De egy évtized elteltével mégis visszavágyott - az ekkor már egyesített - Olaszországba. Haan Antal „Caprin élt, ahol megvásárolt egy régi épületet, amit (előtte) egy kisebbfajta erődként hasznosítottak. O pedig egy villává alakította át. (...) Haan Antal a házának földszinti részén egy múzeumszerű létesítményt alakított ki azokból a régészeti maradványokból, amiket a birtokán és a környéken levő területeken talált. Az első emeleten volt a lakása és a dolgozószobája.”2 A leírás nem tartalmaz műteremre vonatkozó információkat, de tudjuk, hogy Haan Antal nagy számban készített a Caprin töltött évek idején tájképeket és több oltárképet is. 2 Giuseppe Aprea történész, az Oscar Wilde Caprin című könyv szerzője, a Centro Documentale (Capri) igazgatója dr. Bereczky Zsolthoz írt levelének részlete. In: Dr: Bereczky Zsolt: A Haan „Expeditio”. Békéscsaba, 2003. 20-21. p. 7 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
