Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Szeghalom - Kovács-halom
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 Q 1 5 Szeghalom Kovács-halom A falutól D-re, a Sebes-Körös egykori árterületéből emelkedik ki a kb. 3,5 m magas, 100x150 m alapterületű halom, mely egy újkőkori telltelepülés maradványa. A leletek alapján a dombon a későbbi korokban is megtelepedtek emberek.249 A lelőhely 1904 óta ismert. Ekkor, Darnay Kálmán megbízásából, és pénzügyi támogatásával, Mácz Ákos gyógyszerész „ásatást” végzett a lelőhelyen. Valójában kincskeresésnek nevezhetjük a tevékenységét. A munkák során az őskori leletek mellett honfoglalás kori sírok is előkerültek.250 Szarvasagancsból készült zablapálcák. Szeghalom — Kovácshalom. [László Gyula nyomán. Marton Magda rajza] 249 Ecsedy István-Kovács László-Maráz Borbála-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 6. Békés megye régészeti topográfiája IV/1. A Szeghalmi járás. Szerk.: Bakay Kornél-Torma István. Budapest, 1982. 149-150. 250 Darnay Kálmán: Szeghalmi ásatásról. Archaeológiai Értesítő 25. (1905) 66-70., Hampel József: Üjabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Budapest, 1907. 141-142., Szeghalmi Gyula: Ásatás a szeghalmi Kovács-halomban. Archaeológiai Értesítő 33. (1913) 137., Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest 1962. 70., Ecsedy István-Kovács László-Maráz Borbála-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 6. Békés megye régészeti topográfiája IV/1. A Szeghalmi járás. Szerk.: Bakay Kornél-Torma István. Budapest, 1982. 150.
