Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Kardoskút - Fehértó, Szűcs Sándor 389. sz. tanyája - Kardoskút - Hatablek
Honfoglalók a békési tájakon | Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei Kardoskút Fehértó, Szűcs Sándor 389. sz. tanyája A Fehér-tó É-i partján (korábban Pál József tanyája, utóbb Szűcs Sándor 389. sz. tanyája) kis templom alapjait tárták fel a 19. század végén. A szentély négyzetes alaprajzú. Az épület körül igen sok csontvázat találtak, ezek nagy része bolygatóttnak bizonyult. Mellékletük nem volt.147 1943-ban ugyanezen temető 4 sírját tárták fel. Leletanyag csak az 1. számú sírban volt. Egy S-végű hajkarika és két gyűrű került elő a sírból.148 1949-1950-ben már Szeghalmi Ferenc tulajdonában volt a tanya. Ekkor újabb 262 sírt tártak fel. A többrétegű sírok nagy része bolygatott volt. Leletanyagban különböző méretű S-végű hajkarikák, egyszerű és fejes gyűrűk, 11-12. századi dénárok, vascsat és kés volt. 1958-ban ugyanitt további 32 sírt tártak fel. A leletanyag hasonló az előző években feltártakkal. A leletek az orosházi Szántó Kovács János Múzeumba kerültek.149 Az 1958. év folyamán végzett leletmentő ásatás során feltárt vázak három rétegben, K-Ny-i irányításban, nyújtva feküdtek. Mellékletként simavégű hajkarika, oxidált ezüst érmék, cserépbogrács töredékek és faszénrögök kerültek felszínre. A temetőt a 11-12. századra datálhatjuk.150 Kardoskút Hatablak H atablakon (korábban Zalai Gergely, majd Fekete József 320. sz. tanyaföldje) 1894-ben Árpád-kori templom alapjait és körülötte 6 sírt tártak fel. A leletek között 2 db nyitott bronz „hajkarika”, továbbá késő Árpád-kori tárgyak voltak, melyek a hódmezővásárhelyi gimnázium gyűjteményébe kerültek.151 1952-ben újabb 14 sírt tártak fel itt, melyek között voltak 11. századiak is. A leletek között S-végű hajkarikák, üveggyöngyök, üreges bronz fülesgomb, I. László király (1077-1095) és Kálmán király (1095-1116) érméje, agyagedény töredékek, szárnyas csontja található.152 147 Szeremlei Sándor: Hódmezővásárhely története. I. Budapest, 1900. 287-288. 148 Banner János: A csanádvármegyei régiséggyűjtemény felállítása.Dolgozatok a Szegedi Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből (Szeged, 1925-1943) 19. (1943) 198-199. 149 Olasz Ernő: Kardoskút-Fehértó. Archaeológiai Értesítő 86. (1959) 214., Olasz Ernő: Kardoskút-Fehértó. Régészeti kutatások az 1958. évben. Régészeti Füzetek 11 (1959) 74., Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest 1962. 45-46. 150 Ifj. Olasz Ernő: Árpád-kori temető Kardoskúton. Archaeológiai Értesítő 81. (1954) 196-201., Ifj. Olasz Ernő: Árpád-kori templom és temető a kardoskúti templomdombon. Archaeológiai Értesítő 83. (1956) 66-67., Olasz Ernő: Kardoskút-Fehértó. Régészeti kutatások az 1958. évben. Régészeti Füzetek 11 (1959) 74., 151 Szeremlei Sándor: Hódmezővásárhely története. I. Budapest, 1900. 443., Dolgozatok a Szegedi Tudományegyetem Régiségtüdományi Intézetéből (Szeged, 1925-1943) 13. (1937) 183. 152 Ifj. Olasz Ernő: Árpád-kori temető Kardoskúton. Archaeológiai Értesítő 81. (1954) 196-201., A leletek az orosházi múzeumba kerültek.
