Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Gyula - Szeregyháza - Gyula - Vármegyeháza udvara
Honfoglalók a békési tájakon Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei Gyula Szeregyháza 1 933-ban Implom József végzett itt ásatásokat, melyek eredményeként többek között előkerült egy egyenes szentélyzáródású, egyhajós templom, a templom körüli temetőből pedig legkevesebb 251 sír. Az Árpád-kori temetőben talált pénzek I. László király (1077-1095) - IV. Béla király (1235-1270) uralkodása közötti időszakból származnak.132 Az 1934-ben feltárt sírok között 14 sír sorolható all. századba. Ezekben a sírokban egyszerű bronz és ezüst hajkarikák, bronz S-végű hajkarika, bronzcsat, csonttárgy volt.'33 1985-ben sikerült újra azonosítani a lelőhelyet, 1986-ban pedig hitelesítő ásatást is végezhettek. Nagyrészt ismét feltárták a 13,9 m hosszú és 6,3 m széles templomot, mellette pedig 26 sírt. Az 1938-ban közölt alaprajz kérdéses helyeit tisztázták, ill. pontosították. A templom építéstörténetével kapcsolatban még számos kérdés tisztázatlan. Az egyik sírban 12. századi obulus, egy rovátkolt és egy fonott gyűrű került elő. A templom valószínűleg Szánná (esetleg Szerhet) falu helyéhez köthető.'34 A leletek alapján egy köznépi temetőről van szó, mely a 11-12. század fordulóján indult, és a 13. század közepéig volt használatban. Csak a legkorábbi sírok tartoznak az általunk vizsgált korszakba. Kötetünkben a temetők anyagával foglalkozom, de egyértelmű, hogy a temetők közelében voltak a falvak is. Az elpusztult falvak helyén ma sokszor erdők, szántóföldek vannak. Nehéz az embernek elképzelni, hogy itt valamikor házak álltak, a házak udvarán kakas kukorékolt, és a szobából gyermeksírás hallatszott. A konyhában lepényt sütöttek, s télen jó volt bebújni a kemence mellé. Szerelmek szövődtek, és a „gazdag” itt sem adta a lányát a „szegényhez”. A kereszténység felvétele után pedig vasárnap szépen felöltözve elmentek az emberek a templomba. Voltak ünnepek, lakodalmak és voltak temetések is, ahogy a sírok mutatják. Nemzedékek nőttek fel, a faluban volt minden vagyonuk, az életük. Majd a falu elpusztult, nyomtalanul eltűnt, ma pedig csak a nyulak futkároznak a helyén, a szántásban. Gyula Vármegyeháza udvara A gyulai Erkel Ferenc Múzeumban van egy leletegyüttes, mely az egykori vármegyeháza udvarán került elő. A sírok számát nem ismerjük.135 A tárgyak között van egy kengyelpár. Vasból készültek, kerek fülűek, a száraik lapos téglalap átmet- szetűek. A szár és a talpaló találkozásánál a külső oldalon kis dudor van. Mindkét kengyel ezüst tausírozással 132 Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest, 1962. 38., Bálint Alajos: A mezőkovácsházi középkori település és emlékei. Dolgozatok a Szegedi Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből (Szeged, 1925-1943). 1939. 156. 133 A leletek a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban vannak. 134 Szatmári Imre: Gyula-Szeregyháza. Régészeti kutatások az 1986. évben. Régészeti Füzetek 40. (1987) 100. 135 Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest, 1962. 38-39..
