Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Elek - Téglagyár
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 0 1 5 mozása 45-ig tart, mivel Csallány Dezső 44. szám alatt leírta a fentebb már ismertetett, Banner Benedek által is említett téglás sírt.109 A sírok közül 17-ben férfi, 12-ben nő, 5-ben gyermek feküdt. 10 esetben nem lehetett meghatározni a halott nemét. A leletanyagban sima ezüst hajkarikák, ezüst és bronz S-végü hajkarikák, ezüstpénzek (Salamon király-1063-1074-4 érme), ezüst- és bronzkarikák, rombusz átmetszetű bronzgyűrűk, sodrott bronzgyűrűk, fonott ezüstgyűrűk, csontgyöngy, hengeres gyöngy, vastöredékek voltak. Az eddig felsorolt leleteken kívül a gyulai múzeumban számos szórványlelet van a lelőhelyről, melyeket Csallány Dezső talán a munkásoktól kapott illetve a felszínen gyűjtött. Nincs kizárva azonban, hogy ezek némelyike a Banner Benedek által gyűjtött és leírt tárgyak közül való, mert Csallány Dezső nem említi őket, s leírásuk alapján ez lehetséges. Bizonyítani ezt azonban már nem lehet. Ezek között sima bronz S-végü hajkarika, rovátkolt és sima bronzgyűrük, egyszerű bronz hajkarikák, orsókarika, három rombusz átmetszetű, elkeskenyedő végű karperec és egy kiszélesedő végű bronz pánt karperec található. Az utóbbi pontkörös díszítésű. Mint láttuk, a temető feltárt része egy észak-dél irányú, kb. 1,5 méter magas kiemelkedésen feküdt. Sajnos, nem ismerjük a sírok eredeti számát. A megfigyelt sírok száma a Banner Benedek által feltárt valamint a téglás sírral összesen 46. Egyetlen támpontunk az lehet, hogy Csallány Dezsőnek a munkások több mint száz elpusztított sírról számoltak be. Ha fenntartással is kell fogadnunk ezt az adatot, mindenképpen arra utal, hogy nagyszámú sírt tettek tönkre a munkák során. Bonyolítja a helyzetet, hogy Csallány Dezső nem tárta fel az ösz- szes sírt, és nem ismerjük a feltáratlan sírok számát. Amennyiben hitelt adhatunk a munkások elbeszélésének, mely szerint lócsontokat is találtak az eleki téglagyárban feltárt temetőben, s feltételezzük, hogy a Banner Benedek által kibontott lókoponya és lólábak sírból származnak, akkor a temető használata esetleg már a 10. század végén elkezdődött, majd all. században folytatódott, legalább Salamon király koráig. Az Elek helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Már 1237-ből ismerünk személynevet „Elec” formában.110 Más feltevés szerint a Velek személynév volt a helynév előzménye, és a szókezdő „V” lekopott.111 Valójában az Elek személynév is a Velekből keletkezett, így az eredeti névalak a Velek lehetett. A Velek személynév már Anonymusnál feltűnik: „...Árpád vezér és nemesei közös elhatározással sereget küldtek Mén-Marót bihari vezér ellen. Ennek a hadseregnek Ösbő meg Velek lettek a kapitányai és vezetői”."2 113 Máshol Zaránd megyével összefüggésben is említi: „... Árpád vezér Magyarország főembereit és vitézeit megesketve, fiát, Zoltát nagy tisztességgel vezérré emeltette. Azután Szalók apjának, Ösbőnek hűséges szolgálatáért, Veszprém várát adományozta minden tartozékával együtt. Veteknek pedig a Zarándi ispánságot adta”'". Anonymus Zaránd megyére vonatkozó tudósítása azonban nem minősül megbízható, hiteles információnak, van aki elfogadja az ide vonatkozó adatokat, és van aki nem.114 Zaránd megye területe I. István király halála idején még túlnyomórészt a királyi birtokhoz tartozott,115 a 109 A leletek a Gyulai Erkel Ferenc Múzeumba kerültek. 110 Magyar Nyelv. Budapest, 10. 40. 111 Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város története (I-II) 1892-1895. 228., Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1978. 201., Hévvízi Sándor: Békés megye településneveinek rendszere. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1999) 285. 112 Anonymus, Gesta Hungarorum. Fordította és jegyzetekkel ellátta Pais Dezső. A bevezetőt írta, a jegyzeteket kiegészítette és a térképeket készítette Györffy György. Budapest, 1977 124. 113 Anonymus, Gesta Hungarorum. Fordította és jegyzetekkel ellátta Pais Dezső. A bevezetőt írta, a jegyzeteket kiegészítette és a térképeket készítette Györffy György. Budapest, 1977. 126. Anonymusnak a vidékre vonatkozó adatairól lásd: Maday Pál: Anonymus Körösközre vonatkozó adatai a Gesta Hungarorumban. Békéscsaba, 1957. 5-14. 114 Győffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Budapest, 1948. 121. és 123., Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a török világvégéig. Békéscsaba, 1981. 17. 115 Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. Budapest, é.n. 208-209. közötti térkép., Bálint Csanád: X. századi temető a szabadkígyósi pálligeti táblán. - Thent Century Cemetery int he Pálliget et Plot of Szabadkígyós. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1/1971. 81.
