Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Ecsegfalva - Bokros-halom (Túrkeve-Ecsegpuszta)
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 0 1 5 szó, valószínűsíthető tartható, hogy a rokon népekhez hasonlóan a honfoglalóink hitvilágában is létezett a legfőbb teremtő Isten. Az obi ugoroknál ez „Numi-torem”, a török-mongol népeknél pedig „Tengri” volt. Az pedig, hogy Szent István királyunk az országot Szűz Mária oltalma alá helyezte, összefügghet a „Boldogasszonynak” az egész magyar népnél meglevő tiszteletével. Ecsegíalva Bokros-halom (Túrkeve-Ecsegpuszta] A község Ny-i határában, a Hortobágy-Berettyó-csatorna kanyarulatától D-re, védőgátba építve áll a 35-40 m alapátmérőjű, kb. 1,5 m magas halom. A 1938-ban végzett erdőtelepítést megelőzően földmunkákat végeztek. A Bokros-halom lábánál, a Berettyó-érbe torkolló ásott csatorna földjéből, az 1937-ben keletkezett gát elhordásakor, egy agyagrögben tarsolylemezre bukkant Tóth József erdőmérnök. A gát földje a domb egy részének elhordásakor keletkezett. A tárgyat Györffy Lajos városi tisztviselőnek, .a túrkevei múzeum későbbi igazgatójának adta át. A környék korábban Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, közelebbről Túrkeve határához tartozott, Ecsegpuszta néven. A szakirodalom ezen a néven ismeri a leletet. A terület ma Békés megye része. Bereczki Imre helyi tanár és helytörténész, aki a környéken számos gyűjtést végzett, 1938-ban egy É-Ény irányítású, 80-100 cm mélyen fekvő csontvázat bontott ki a halom D-i oldalában. A csontváz mellett bronz fülbevalót, a jobb kéz középső ujján bronzgyűrűt, a halom oldalában pedig egy bronz öweretet és egy bronzszeget talált. Erről 1938. VII. 23-án levélben értesítette a Magyar Nemzeti Múzeumot, a lelőhelyet Bokrosi-halomnak nevezve. A leleteket avar korinak tartotta. Ezek a tárgyak elvesztek. Bonyolítja a helyzetet, hogy 1945-ben és 1949-ben Bereczki Imre már Lukácsi-halomnak nevezi a lelőhelyet, a leletek előkerülésének időpontját pedig 1934-re, 1937-re és 1938-ra teszi.98 Csallány Dezső Dévaványa- Lukács-halom néven tévesen avar kori leletnek tartja a leleteket.99 100 A tarsolylemezre 1956-ban figyelt fel Szabó János Győző. A leletet restauráltatta, majd a sír hitelesítésére 1960-ban ásatást végzett a lelőhelyen, amely 9 sírt eredményezett. A halom D-i felének egy részét a csatorna átvágta, ezért a feltárás elsősorban a halom É-i és Ny-i felére korlátozódott. A 9 sír közül csak egy, az 1. sz. volt bolygatatlan. A többit az 1930-as években bolygatták meg, a földmunkák során. Melléklet csak egy sírban, az „A” jelűben volt. A mellékletek között fonott ezüstgyűrű és levél alakú, vas nyílhegy érdemel említést. A szak- irodalomban a lelőhely Túrkeve-Ecsegpuszta, Bokros-halom néven szerepel.'00 98 Ecsedy István-Kovács László-Maráz Borbála-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 6. Békés megye régészeti topográfiája IV/1. A Szeghalmi járás. Szerk.: Bakay Kornél-Torma István. Budapest, 1982. 78. 99 Csallány Dezső: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Budapest, 1956. 105. 100 Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest 1962. 81., Győrffy Lajos: Régészeti hagyatékok Túrkeve múltjából. Kevi Kör. 8. Túrkeve 1974. 22-24., Szabó János Győző: Das silberne Taschenblech von Túrkeve-Ecsegpuszta. Acta Archaeologica Academiae Scientarium Hungaricae 32. (1980) 272-274., Ecsedy István-Kovács László-Maráz Borbála-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 6. Békés megye régészeti topográfiája IV/1. A Szeghalmi járás. Szerk.: Bakay Kornél-Torma István. Budapest, 1982. 68., Pálóczi Horváth András: Túrkeve története a honfoglalástól a török idők végéig. - The History of Túrkeve from the Hungarian Conquest up tu the end of the Turkish Period. In.: Túrkeve földje és népe. Túrkeve, 1992. 49. 92-93., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1996) 164., Fodor István-Madaras László: Túrkeve-Ecsegpuszta. In.: A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Szerk.: Fodor István. Budapest 1996. 294-296.
