Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Békésszentandrás - Szőlők mellye
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 0 1 5 Békésszentandrás Szőlők méllyé A lelőhely a községtől délre, a Furugyi-lapost körbevevő régi Körös-medertől északra, a Pitye-gát nevű csatorna Ny-i oldalán levő, egészen alacsony kis kiemelkedésen található. Itt már 1960-ban szarmata leletek kerültek elő.75 1961-ben egy alacsony domb keleti oldalában 4 sírt találtak földmunkák során. Palov József igazgató szállt ki a szarvasi múzeumból a helyszínre, és összegyűjtötte a leleteket. A sírokból előkerült tárgyak egy szarmata kori és egy 10-11. századi temetőre utalnak.76 A leletek a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum gyűjteményében vannak.77 1. Tömör, bronzból készült, kúp alakú, gerezdek palástú bronzcsüngő. 2. Vékony ezüstlemezből préselt rozetta. Kiemelkedő középső részét és szélét virágsziromszerű domborítás díszíti. 3. Vékony bronzlemezből hajlított, nyitott végű, díszítetlen pántgyűrű. A leletanyag nagyon szegényes, így leginkább arra gondolhatunk, hogy egy köznépi temető volt ezen a helyen. Sajnos az elmúlt 1100 év alatt eltűntek a honfoglalás előtti szokások, mondák, dalok. Néhány apró töredék azért megmaradt ebből a korból. Ilyen például az egyik, több helyen is felbukkanó, gyermekmondóka részlet: szí ta-szita -pén tek, szerelem-csütörtök, dob-szerda. Ezekben a szövegekben a „szita-szita péntek, szerelem csütörtök, dob szerda” rész ősi szimbólumokat hordoz. A szita, ami alakjában is hasonlít a sámándobra, a honfoglalás utáni időkben is varázsláshoz, jósláshoz használatos eszköz volt, egészen napjainkig. Ha megfigyeljük, a mondóka visszafelé mondja a napokat. Ez megint csak varázsszövegre utal. A visszafelé elmondott szövegnek varázsereje van - hitték őseink. A középkorban a boszorkányokat sokszor a Biblia szövegének visszafelé mondásával is vádolták. A szövegből az is kiderül, hogy a varázslás témája a szerelem.78 A dob és a szita (rosta) kapcsolatát mutatja, hogy a moldvai magyarok újévi varázsló alakoskodói olyan rostával járnak, melynek oldalára csörgőket, csengőket erősítenek, mint a keleti népek sámánjai a dobjaikra. A dobot a magyar táltos egykor betegség gyógyítására, jövendölésre, bőségvarázslásra használta, akárcsak a szibériai sámán. Itt szólnék arról is, hogy a magyarok a táltos szót használták, a sámán szó tunguz eredetű, és a néprajz- kutatók által lett általánosan a sámánokra vonatkozóan elterjedve. A táltos szó talán a török „talt” szóból ered, aminek a jelentése „révült”. Táltosaink voltak tehát, ennek nyoma például a magyar pásztorvilágban is megvan. A verekedő bikákban, csődörökben sokszor verekedő táltosokat láttak a pásztoraink. A viaskodás visszatérő 75 Palov József jelentése a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban, szám nélkül. 76 Jankovich B.'Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország Régészeti Topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest 1989. 79., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1996) 157. 77 Dűlőháti szőlők néven van beleltározva. 78 László Gyula. Honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1944. 272
