Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Békéscsaba - Kerepeczky-tanya
Honfoglalók a békési tájakon | Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei Békéscsaba Kerepeczky-tanya N agy lehetett a meglepetés, amikor 1942-ben, a békéscsabai határ É-i részén álló Kerepeczky- tanyánál, földmunkák során, emberi maradványokra bukkantak. A sírban a halott mellett részleges lovastemetkezés került elő. A Kerepeczky-tanyát, melynek helye ma a Békéscsabához tartozó Mezőmegyer63 területére esik, azóta lebontották, helyén szántóföld van. A lelőhelyet 1984-ben, a régészeti topográfiai munkák során, már csak az egyik helyi lakos segítségével sikerült azonosítani.64 Nem is gondolná az olvasó, hogy milyen nehézségekkel küzd néha a régész, amikor évtizedekkel korábbi leírások alapján kell megtalálni egy lelőhelyet. A tanyák eltűnhettek, az erdőket, fákat kivághatták, a mélyedéseket feltölthették, és új gödröket áshattak. A leletről Banner Benedek régész tudósított, aki járt a helyszínen és összegyűjtötte a szétdúlt sír még meglevő tárgyait. Később, júliusban ,hitelesítő ásatást is végzett, de csak csontokat talált.65 A leletek sajnos elvesztek. Banner Benedek régész leírása alapján, melyet a találók elmondására alapoz, a részleges lovastemetkezéses sírban a halott lábánál, baloldalon helyezték el a ló koponyáját és a lábait. A lócsontok mellett talált rozsdás vasdarabokból kengyelt lehetett rekonstruálni. A ló koponyáján, a tanya gazdájának elmondása szerint, kb. 70 cm hosszan, egymástól egyenlő távolságra rozettás bronz lószerszámveretek feküdtek. A leírás alapján legalább 14 volt belőlük, de csak három került Banner Benedekhez, a többi elveszett.66 Mint már korábban láttuk, a rozettás lószerszámvereteket a honfoglaló magyarság vezető és közép rétege asszonyainak egy része használta. 63 Mezőmegyer falut 1383-ban említik először, Megyer formában. A Megyer helynév a Megyer törzsbeliekre utal. A Mező előtag a mezőségi jellegű tájjal kapcsolatos. Vő.: Haan Lajos: Békés vármegye hajnala II. Pest, 1870. 37., 77 és 136., Karácsonyi János: Békés vármegye története II. 1896. 226., Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1978.422., Hévvízi Sándor: Békés megye településneveinek rendszere. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1999) 281. 64 Jankovich B. Dénes-Medgyesi Pál-Nikolin Edit-Szatmári Imre-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 10. Békés megye régészeti topográfiája IV./3. Békés és Békéscsaba környéke. 1-2. Szerk.: Jankovich B. Dénes. Budapest, 1998. 240-241. 65 Dr. Banner Benedek: Honfoglalás kori sír Mezőmegyeren. Dolgozatok a Szegedi Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből (Szeged, 1925 — 1943)XIX. (1943) 172-174., LVII. t., Szőke Béla: A honfoglaló- és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok. 1962. 13., Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest 1962, 53., Jankovich B. Dénes: A magyar honfoglalástól a török korig. In.: Békéscsaba története. Első kötet. A kezdetektől 1848-ig. Szerk.: Jankovich B. Dénes-Erdmann Gyula. Békéscsaba, 1991. 150., Jankovich B. Dénes- Medgyesi Pál-Nikolin Edit-Szatmári Imre-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 10. Békés megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és Békéscsaba környéke. 1-2. Szerk.: Jankovich B. Dénes. Budapest, 1998. 240-241., Révész László: Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen. - Ein landnahmenzeitliches Frauengrab in Békéscsaba-Erzsébethely. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve-Studia Archaeologica III. (1997) 181.. 66 Dr. Banner Benedek: Honfoglalás kori sír Mezőmegyeren. Dolgozatok a Szegedi Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből (Szeged, 1925-1943) XIX. (1943) 172-174.
