Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Békés - Hidashát-Hosszúhalom
Honfoglalók a békési tájakon | Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei Békés Hidashát-Hosszúhalom E z a lelőhely Békés város határának ÉNy-i részén, a mezőberényi országúttól DNy-ra, az úttal párhuzamosan húzódó hátas részen található.32 1897-ben, 1902-ben és 1903-ban régészeti leletek kerültek elő innen. A tárgyak alapján nagyobb 10-11. századi temető részletét bolygatták meg.33 A Magyar Nemzeti Múzeumba került honfoglalás kori tárgyak közül nincs mind meg. Az elkallódott tárgyak leírását sajnos csak a leltárkönyv alapján ismerjük.34 A következő tárgyak kerültek a múzeumba: 1. Ezüst nyaklánc, aranyozott ezüst szív alakú csüngők- kel díszítve. 2. Bronzcsat. Lemeze hatszögletes. Rovátkolt karikája ovális, vele egybeöntött teste hátán három szeg és négyszögletes szorítólemez van. A vaspecek hiányzik. 3. Bronzveretek. Hat darab áttört közepű, korongos veret. Párta vagy fejfedő díszei lehettek. 4. Pántkarperec. Kiszélesedő végű, lemezes, ezüstből készült. 5. Fülesgombok. 11 db tömör, gerezdek fejű bronzgomb. 6. Ezüstgombok. Két darab, hosszanti félből összeforrasztott, üreges gomb. 7. Három sima bronz hajkarika. 8. S-végű, bronz hajkarika. 9. Bronzgomb fele. Gömb alakú, töredékes. 10. Hajkarika. S-végű, bronz. 11. Bronzgomb. 12. Bronzpityke. 13. Bronzpityke fele. 14. Pityke. Gömb formájú. 15. Bronzgomb fele. Nagyméretű. 16. Bronzgomb. Lapított gömb alakú. 17. Két bronz tegezfül. Öntött bronz testük négy-négy szegeccsel volt felerősítve a bőrre. Két-két szegecshez egy-egy szorítólemez tartozott. A leletanyag nagyon kevert, mert az itt ismertetett 10-11. századi leletekkel együtt szarmata és avar kori tárgyak is kerültek innen a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe. A leletek alapján nagyobb 10-11. századi temetőre gyanakodhatunk. A temetkezések valószínűleg már a 10. században elkezdődtek, majd all. században folytatódtak. A két bronz tegezfül ritka a korszak anyagában, mert a tegezfülek általában vasból készültek. Az ilyen típusú tegezfülek nyíltegezeken voltak. Ezekben a nyíltegezekben tartotta a harcos a nyilakat, melyek heggyel felfelé lettek a tegezbe helyezve. 15-20 nyíl fért el egy tegezben. Magát a tegezt szíjakkal a fegyverövre erősítették, jobb oldalon. Az íjat tartó balkéz foglalt volt, de a szabad jobb kézzel könnyen ki lehetett venni a nyilakat a tegezből. A tegezek anyaga elsősorban bőr volt, de nyírkéregből, esetleg más anyagból is készülhettek. Sokszor vaspántokkal erősítették meg őket, hosszanti irányban. Alul, valamint a nyaknál és a szájnál körbefutó vaspán- tökkal látták el. A nyíltegezek lefelé kiszélesedtek, hogy a nyilak tollai elférjenek. A nyaknál elkeskenyedtek, majd a tegezek szája felfelé újra kiszélesedett, hiszen a nyílhegyeknek is több hely kellett. Ilyen módon az alakja egy olyan homokórára emlékeztet, melynek a felső része kisebb mint az alsó. A nyíltegeznek sokszor lenyitható fedele is volt, ami a benne levő nyilakat védte. A fedél teteje a tegez külső oldala felé lejtett. A tegez alja és teteje kissé vastagabb falemezből készült, hiszen az alsó rész tartotta a nyilak súlyát, a felső pedig védte a nyílhegyeket. A tegez száját sokszor csontlemezekkel díszítették. Hosszuk 80-85 cm volt, a nyilak hossza 70 cm körül lehetett. Ez a nyíltegezforma, kisebb-nagyobb eltérésekkel az egész eurázsiai sztyeppén elterjedt. 32 Jankovich B. Dénes-Medgyesi-Pál-Nikolin Edit-Szatmári Imre-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 10. Békés megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és Békéscsaba környéke. 1-2. Szerk.: Jankovich B. Dénes. Budapest, 1998. 74. 33 Banner János: Békéscsaba területének története a legrégibb időktől a magyar honfoglalásig. Gyoma, 1956. 10., 24., Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest, 1962. 23. 962., Jankovich B. Dénes-Medgyesi Pál-Nikolin Edit-Szatmári Imre-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 10. Békés megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és Békéscsaba környéke. 1-2. Szerk.: Jankovich B. Dénes. Budapest, 1998. 74. és 123. t. 1-34., Révész László: Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen. - Ein landnahmenzeitliches Frauengrab in Békéscsaba-Erzsébethely. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve-Studia Archaeologica III. (1997) 181. 34 A leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak.
