Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Vésztő - Kótpuszta, Állami Gazdaság
Honfoglalók a békési tájakon Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei nyilat. Ugyanakkor az ilyen nyíllal a vízen „kacsázva” lehetett lőni. Gyerekeink a mai napig „kacsáznak” a lapos kövekkel, amik eldobva a vízen pattogva haladnak.271 A leletanyag alapján a sírok közül a legkorábbiak még valószínűleg a 10. század végéről valók, a legkésőbbiek all. század második felében keletkeztek. Az 1972-ben leírt „A” sír mellett a 39. sír volt a temetőrészlet másik lovassírja. Mint láttuk, az „A” sírt csak a találók elmondásából ismerjük. Háton fekvő, nyújtott, Ny-K-i tájolású férfi váza. Lábánál keresztben a sírban egy ló koponyája, szájában vaszablával, ló lábszárcsontok, két pata, a csontok mellett két kengyel. A férfi bal oldalán vaskard vagy tőr feküdt, de a találó felemelte, és ekkor az apró darabokra hullott. Két kengyel is volt a sírban, melyek közül az egyik teljesen épen került elő, a másik töredékes. Ez az ásatás emlékezetes számomra, mert jól megmutatkozott az emberi gonoszság határtalan volta. Mivel a mindennapi kijárás nem volt megoldható, sátortáborban éltünk a feltárásban részt vevő kis csapatommal. Hét végén pedig őr vigyázta a tábort, mely egy füves részen, mellig érő gazzal borított terület szélén állt. Nos, vasárnap délelőtt néhány környékbeli fiatal suhanc megpróbált bejutni a táborba, de az őr ezt megakadályozta. Délután valakik szándékosan felgyújtották a környező gazos, bozótos, részt. Égett minden, fű, gaz, sátor, WC - a tűzoltóság pedig szirénázva érkezett a helyszínre. Sajnos a sátrak egy része, és néhány elcsomagolt embercsont csomagolása megsemmisült. Bűnös természetesen nem volt. Vésztő * Kótpuszta, Állami Gazdaság 1 957. március 12-30 között, Vésztőn, Kótpusztán, az Állami Gazdaság központjának udvarán, egy vízvezeték ásásába kezdtek. Az árokkal megbolygatott részen 2 csontvázra bukkantak. Az ezt követő leletmentés alkalmával Kovalovszki Júlia egy 10-11. századi temető 12 sírját tárta fel, vagyis összesen 14 sír került elő. A sírokból, melyek K-Ny-i irányításúak voltak, és három sorban feküdtek. Zabla, kengyel, aranyozott ezüst övveretek, karperecek, sima hajkarikák nyakperecek, bronzgombok kerültek elő. Az egyik csontváz szájában meghatározhatatlan ezüstpénz volt. A sírokat egy a neolitikus Körös-kultúrába tartozó településbe ásták bele. Csodálkozhattak is őseink egy-egy kőkori tárgy megtalálásakor. A leletek egy köznépi temetőre utalnak. A térkép szerint három csonka sírsort tárt fel Kovalovszki Júlia. A sírok nagyjából Ny-K-i tájolásúak. 8 felnőtt sír mellett 6 sírban gyermek feküdt. A sírok egy része bolygatott volt. A leleteket tartalmazó kilenc sírban elsősorban a viselethez tartozó tárgyak és ékszerek kerültek elő. A temetőrészlet egyik leggazdagabb sírja az 1. számú sír volt. A halott ruháját két vékony ezüstlemezből présel ruhadísz díszítette. A díszeken középen félgömb, a szélen gyöngydíszítés van. A középső rész körül körbefutó, visszakunkorodó végű levelek láthatók. A lemezek szélét 2-2 lyukkal átütötték. A sír feldúlt részéből kerültek elő. Hajában vékony, kissé megcsavart bronzhuzalból hajlított, nyitott hajkarika volt. A karjain karpereceket viselt. Bronzlemezből vannak hajlítva, kissé kiszélesedő, nyitott végük hármas karéjban zárul. Középső részükön egy-egy lyuk van. A derekán díszes, veretes öv volt. A 20 db veretet, melyek között vannak kör és négyszögletes alakúak is, bronzból öntötték, majd aranyozták. A csizmáját 2 kör alakú, kissé domborodó, középen bemélyedő vékony ezüstlemezből préselt veret díszítette. Széleiken két lyuk, a felvarrás céljából. 271 A „kacsázik” kifejezés abból adódik, hogy a vízre szálló vadkacsák lába is többször érinti a vizet leszálláskor.
