Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
A megye kialakulása, korai története, írott források
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 0 1 5 B ékés megye területének 10-11. századi történetére vonatkozó adataink rendkívül szegényesek. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár a Tisza, a Temes, a Maros, a Körös és a Tútisz (Bega?) folyók vidékét mint magyar szállásterületet említi.7 Anonymusnál több helyen is szó van vidékünkről. Az egyik helyen azt olvashatjuk, hogy „...Árpád vezér Magyarország főembereit és vitézeit megesketve, fiát, Zoltát nagy tisztességgel vezérré emeltette. Azután Szalók apjának, Ösbőnek hűséges szolgálataiért, Veszprém várát adományozta minden tartozékával együtt. Veleknek pedig a Zarándi ispánságot adta ”8 Az egykori Zaránd megye nyugati területei ma Békés megyéhez tartoznak. Szt. István idejében még Zarándi várbirtok lehetett a terület, de a keleti, nagyobb rész a királyi várbirtokhoz tartozhatott. Ellentmondásos a források értékelése. Györffy György szerint Anonymus valószínűleg helyesen őrizte meg a Velekre és ősi birtokára vonatkozó hagyományokat.9 Kristó Gyula szerint viszont Anonymus Zaránd megyére vonatkozó adatai nem hitelesek.10 11 Egy másik helyen azt olvashatjuk Anonymusnál, hogy „Tas és Szabolcs a győzelem után visszafordultak Árpád vezérhez, miután az egész nép meghódolt a Szamos folyótól a Körösig, és senki sem merte a kezét emelni ellenük ......Nekiindulva lefelé jöttek egy Omsó-ér nevű víz mellett, s a Szerep-mocsárhoz értek. Azután útjukat folyt atva Szeghalomhoz jutottak; itt át akartak kelni a Körösön, hogy Mén-Marót ellen harcoljanak, de Mén-Marót katonái odajöttek, s megakadályozták, hogy átkeljenek. Továbblovagolva tehát, egy napra rá az apró halmoknál ütöttek tábort.”" Az „apró halmok” azonos a későbbi Apróhalomházával, ma Póhalom néven puszta, Gyomától északra. A harmadik hely, ahol Anonymus Békés megye területét említi a következő: „A székelyek fiait azonnal elküldték Árpád vezérnek, s ők maguk elöljáróban a székelyekkel.. .sereget küldtek Mén-Marót bihari vezér ellen. ....a homokon keresztüllovagoltak, majd a Bőd-révnél áthajóztak a Tiszán. Innen továbblovagolva a Kórógy vize mellett ütöttek tábort. ...A Körös folyón a Szarvas-halomnál átúsztattak, s onnan továbblovagolva a Tekerő vize mellett ütöttek tábort.”'2 Anonymus adatait azonban csak kellő kritikával vehetjük figyelembe, mert, mint láttuk, az értelmezések között komoly eltérések vannak. Nem sokkal jobb a helyzet a következő évszázadra vonatkozólag sem. Békés megye mai területén a középkor folyamán Békés, Arad, Bihar, Csanád, Heves és Zaránd megye is osztozott. Magának Békés megye kialakulásának az időpontja nem határozható meg. A mai Békés megye területe, forrásaink szerint, all. században Ajtony és Vata törzsfő nemzetsége kezén volt. Az északi részt Vata családja birtokolta, a délit Ajtonyé. Vata szálláshelyét a Békési földvárhoz szokták kötni. A Képes Krónika „Vatha de Castro Selus” adatát Karácsonyi János vonatkoztatta Békésre. Megállapította, hogy az 1046. évi pogánylázadást vezető Vata a későbbi Csőit nemzetségnek, s így az Ábránfy családnak az őse volt. 13 A későbbi ispánsági várnak is megfelelő erődítmény helyét az utóbbi években végzett legaprólékosabb terepkutatások sem tudták azonosítani, annak helye ismeretlen.14 7 Moravcsik Gyula: Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. Budapest, 1950. 176-178. 8 Anonymus, Gesta Hungarorum. Fordította és jegyzetekkel ellátta Pais Dezső. A bevezetőt írta, a jegyzeteket kiegészítette és a térképeket készítette Györffy György. Budapest, 1977. 127. 9 Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések-új válaszok. Budapest, 1993. 120-122. 10 Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a török világ végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében. Békéscsaba, 1981. 17-18. 11 Anonymus, Gesta Hungarorum. Fordította, és jegyzetekkel ellátta Pais Dezső. A bevezetőt írta, a jegyzeteket kiegészítette, és a térképeket készítette Györffy György. Budapest, 1977. 104. 12 Uo. 124. 13 Karácsonyi János: Békés vármegye története. I. Gyula, 1896. 177-178. 14 Jankovich B. Dénes-Medgyesi Pál-Nikolin Edit-Szatmári Imre-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 10. Békés megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és Békéscsaba környéke.. 1-2. Szerk.: Jankovich B. Dénes. Budapest, 1998. 27.
