Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Szarvas - Tomasovszki-tanya
Honfoglalók a békési tájakon | Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei A nemez alapszíne attól függött, milyen színű gyapjút használtak a készítéséhez. A néprajzi adatok alapján a fehér színű nemez volt a legértékesebb. Szarvas Tomasovszki-tanya A várostól északra, a Dózsa György út végénél levő régi vályogvető gödrök környékén van a lelőhely, egy régi Körös-meder D-DK-i magas partvonulatán. Krecsmarik Endre 1926-ban két ízben is végzett itt ásatást.240 A két ásatás között néhány nap telt el csak. Krecsmarik az itt lakó Litovecz Márton tanyáján kezdte a feltárását, mivel a tulajdonos korábban, akácfa ültetésekor, csontvázra bukkant a tornáca előtt. Elmondása szerint a környező szántóföldön is rendszeresen bukkant embercsontokra. Krecsmarik Endre feltárta az udvaron megtalált sírt, melyben egy nő feküdt, kb. 1 m mélyen. Az ujján egy „ezüst sodronyból font, nyílt végű” gyűrű volt.241 A néhány nappal későbbi ásatás során több bolygatott sírra bukkant. Emellett előkerült egy „hármas sír, melyben egy férfi, egy nő és egy 6-7 éves leánygyermek teteme pihent”. A leány fülnyílása mellett bronz halántékgyűrű volt.242 Az 1926-os anyag sorsa ismeretlen. 1972-ben Juhász Irén végzett ugyanitt leletmentést. Az ásatásról készített igen rövid jelentése szerint sok sír pusztult el. Három sírt tudott feltárni, melyek valószínűleg női sírok voltak.243 Az anyagban 3 db bronz és 2 db ezüst S-végű hajkarika valamint apró, zöld, sárga és fekete gyöngyök találhatók.244 1978-ban Makkay János végzett ásatást a lelőhelyen, de nem talált 10-11. századi leleteket.245 A leletek alapján a Krecsmarik Endre és T. Juhász Irén ásatásain előkerült sírok egy nagyobb kora Árpád-kori köznépi temetőhöz tartoznak. 240 Valószínűleg már 1913-ban is volt itt ásatás. Az adatok szerint Krecsmarik Endre Macák Pál hurkási földjén , az Ótemető közelében, egy próbaárkot húzatott. A leletek vaskoriak voltak: Szarvas és Vidéke 24. évf. 29. sz., 1913. júl. 20. 3. old. 241 Békésmegyei Közlöny 53. évf. 168. sz., 1926. júl. 28. 3. old. Az Alföldi Függetlenség már három gyűrűt említ: 6. évf. 31. sz., 1926. aug. 1. 2. old., Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989.411-412., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1996) 160. 242 Békésmegyei Közlöny 53. évf. 187. sz., 1926. aug. 19. 2. old.; Szarvasi Hírlap 25. évf. 33. sz., 1926. aug. 20. 1. old., Jankovich B. Dénes- Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 411-412., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1996) 160. 243 Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 411., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1996) 160. 244 Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája. IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 411-412., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1996) 160., Az 1972-es anyag a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban van. Leltározatlán. 245 Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája. IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 411-412.
