Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Békés megye nagy tájegységei, természeti viszonyai
Munkácsy Mihály Múzeum. Békéscsaba | 2 G 1 5 fölé, átlagosan 2-3 m magasságban. Ez valójában a Maros pleisztocén kori hordalékkúpja, ez a folyó ugyanis a jégkorszakban a jelenleginél sokkal északabbra, a mai Körös-völggyel párhuzamosan haladt. A folyó visszahúzódásával az elhagyott medrek lassanként betemetődtek, a Kondoros-völgy és a Kamut-völgy (Hajdú-völgy) és a Száraz-ér a mai napig felismerhető egykori folyómeder. Ezen kívül számtalan kisebb meder nyoma figyelhető meg.4 A folyami homok és a hulló por keveredéséből létrejött infúziós lösz a mai felszín kialakulásának fontos tényezője. Jellegzetes talajtípus a csernozjom, mely az infúziós löszre települt. Ritkábban előfordulnak a réti szolonyecek5, szikes foltok, homokdűnék is. Az ősi vegetáció túlnyomórészt az úgynevezett löszpusztarétből állt, és bizonyosra vehető a posztglaciális, klimatiküs sztyeppe-vegetáció folyamatos továbbélése.6 Természetesen a mai állapotokat nem lehet visszavetíteni a 10-11. századra, de a Körös-völgy török kor utáni képe nagyban hasonlíthatott az akkori viszonyokra. Első látásra talán fel is merülhet, mit kereshettek az állattenyésztéssel és földműveléssel foglakozó honfoglaló magyarok ezen a vízjárta, mocsaras vidéken. Amint már volt róla szó, a szigetszerűen kiemelkedő részeken mind az állattenyésztésre, mind a földművelésre alkalmas területeket lehetett találni. A megszámlálhatatlan hal, vizimadár és vad pedig még az inségesebb időket is segített túlélni. A mocsarak ugyanakkor védelmet is jelentettek az ott lakó embereknek. A Békés-Csanádi-hát területén is több lehetett akkoriban a víz. Az egykori érmedrek áradások, nagyobb esőzések idején rendszeresen megtelhettek vízzel, és talán a ligetek száma is nagyobb volt. A füves puszták kiváló legelőket jelentettek, és szántóföldként is megfeleltek. 4 Gazdag László: Régi vízfolyások és elhagyott folyómedrek Orosháza környékén. A Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve. 1960. 266-268., Jankovich B. Dénes-Medgyesi Pál-Nikolin Edit-Szatmári Imre-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 10. Békés megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és Békéscsaba környéke. 1-2. Szerk.: Jankovich B. Dénes. Budapest, 1998. 9. 5 Szikes, rögös szerkezetű talaj, gyenge vízáteresztő képességgel (orosz) 6 A tiszai Alföld. Szerk.: Marosi Sándor-Szilárd Jenő. Budapest, 1969. 317-319., Jankovich B. Dénes-Medgyesi Pál-Nikolin Edit-Szatmári Imre-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 10. Békés megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és Békéscsaba környéke. 1-2. Szerk.: Jankovich B. Dénes. Budapest, 1998. 9.
