Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Sarkadkeresztúr - Csapháti-legelő, Barna-tanya
Honfoglalók a békési tájakon | Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei égnek, a nyári melegben kopárra száradt növényeknek, a magasban, egy helyben lebegő pacsirták hangjának és a poros földútnak, mely a Barna-tanyáig vezetett. A lelőhely Sarkadkeresztúrtól K-re, kb. 1 km-re fekszik. Itt, a Barna-tanyától kb. száz méterrel K-re, a község irányában, egy kisebb, É-D irányú kiemelkedés található. A Barna-tanya közelében húzódik Sarkad és Sarkadkeresztúr határa. Az 1970-es évek végén a két település határától kb. három méterrel É-ra, tehát már sarkadkeresztúri területen, gépi erővel csatornát ástak. A környékbeliek elmondása szerint már ekkor sírokat találtak, de a múzeumot nem értesítette senki. Szomorú eset, de a sarkadkeresztúriak mentségére szolgáljon, hogy sajnos a megye más településein is történtek /történnek/ hasonló esetek. 1985 augusztusában egy nagyobb eső után a csatorna falából sírokat mosott ki az esővíz. A felszínre került sírokat a közelben legeltető tehenész fiú teljesen feldúlta, valószínűleg kincseket keresett. A csontok elvesztek. Szerencsére Nagy Mihály, az akkori tanácselnök, megmentett néhány leletet, s ezeket eljuttattam Munkácsy Mihály Múzeumba. Sajnos, sokszor csak egy-egy jóérzésű, a múltunkat szerető helyi lakos segítsége menti meg a régészeti emlékeket. A leleteket megsemmisítő vagy eladó honfitársainknak pedig fogalmuk sincs arról, milyen károkat okoznak a népünk múltját kutató tudománynak. A tárgyak között egy bronzból készült, három szálból sodrott, hurkos-kampós záródású nyakperec és egy bronz karperec töredéke található. A helyszínre érkezve csak egy sír helyét tudtam megfigyelni. A sír tájolását, méretét nem lehetett megállapítani.'99 1989-91. között ásatást végeztem a lelőhelyen, mely során 133 sírt tártam fel. Ezek egy kelta sír kivételével 10-11. századiak voltak. A kelta kori halottat bizony nem temethették túl mélyre, mert az „orra” szó szerint kilátszott a földből. Valószínűleg az eltemetésekor kicsit magasabb volt a domb, és az évszázadok során lassan lekopott. Amikor a 10-11. században elkezdtek ide temetkezni magyarjaink, ő már vagy ezer éve aludta itt örök álmát - egyedül. Az 1989-1991. évi ásatás leletei közül kiemelnék néhány sírt.199 200 A 12. számú sír lószerszámos temetkezés volt, vagyis a ló nem került a sírba, de a lószerszám igen. A sírban fekvő férfi koporsóban feküdt. A kengyelek a térdénél kerültek elő, vagyis valószínűleg a koporsóra, középtájon helyezték rá a nyerget, a kengyelekkel és egy vascsattal. Három nyilat raktak a halott mellé, melyek közül kettő rombusz alakú, egy pedig villás hegyű. A halott mellé tett íj markolatát és a merev szarvakat csontlemezek díszítették. Az íj hossza kb. 130 cm lehetett. A 81. sírban szintén férfi feküdt. Itt is a halott mellé tették a lószerszámot, tehát ez is lószerszámos temetkezés volt. A két vaskengyel, a csikózabla a halott lábainál került elő, tehát ide helyezték a nyerget a lószerszámokkal. A sírba került a férfi íja is, melynek markolatát és a végeit, a szarvakat, itt is csontlemezekkel díszítették. A nyíltegezt a halott bal oldalán helyezték el. A tegez vasalásai alapján kb. 80 cm hosszú lehetett, és kis fülekkel volt az övre felerősítve. A tegez száját csontlécekkel díszítették. Némelyik csontlécen pontkörös díszítés látszik. A tegez szájánál 6 vas nyílhegyet találtunk. A sírban talált üreges állatcsont egyik vége sérült, a másik át van fúrva, ami arra utal, hogy talán síp lehetett. A 117. számú lószerszámos lovastemetkezés férfija szintén fegyveres volt. A lószerszámhoz tartozó vascsat, két kengyel, csikózabla a lábaknál került elő. Nyilván ide helyezték a nyerget és a lószerszámot. A sírban talált négy nyílhegy rombusz alakú volt. A fej mellett talált két bronz hajkarika közül az egyik lapított S-végű, a másik egyszerű, sima karika. A hajába fűzve viselhette őket a férfi. Volt egy vaskése is, ruháját pedig 8 db bronz fülesgomb fogta össze, a bal oldalon, sorban, egymás alatt. Mint már volt róla szó, a bal oldalon gombolódó kaftánok, ruhák előnye az volt, hogy a pusztai szél nem tudta szétfújni a ruhát. A ruha jobb és balszárnya nagy felületen fedte egymást, a mellkast dupla anyag védte, a gyeplőt tartó bal kéz pedig még további védelmet adott, mert eltakarta a ruha nyílását. A sír ezüstpénze I. András király (1046-1060) érme. Jelentősége abban áll, hogy azt bizonyítja, all. század közepén, a pogánylázadások idején, még voltak olyanok, akik a régi pogány módon temetkeztek. Ugyanakkor arra utal, hogy a 12. és a 81. számú sírt sem kell feltétlenül 10. századinak tartanunk. A női sírok közül az 5. számú sír számít gazdagabbnak. Hajában két oldalt két-két ezüst, bordázott 199 A leletek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban vannak. 200 A leletek a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban vannak.
