Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Orosháza - Pusztai Ignácné tanyája
Honfoglalók a békési tájakon | Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei Orosháza Pusztai Ignácné tanyája P usztai Ignácné tanyája közelében, az Orosháza-Békéscsaba közötti kövesút mentén, az 1920-as években, homokbányászás közben ismeretlen számú sírt semmisítettek meg. A megmentett leletek között van két db kengyel és egy préselt ezüstrozetta, domború felületén hatszirmú virágmintával, szélén tizenkét apró lyukkal. Ezen kívül ezüst lemezkorong töredéke, nyitott sima karika, 3 db nyílcsúcs, aranyozott bronz kerek ruhaveret, hátlapján két szegeccsel tartozik az anyaghoz. Valószínűleg ugyanehhez a lelethez tartozik még 5 db, az előbbivel azonos ruhaveret, 3 db aranyozott ezüst, rombusz alakú veret, négyszög alakú, aranyozott ezüstveret. Az utóbbiak díszítése a sarkok felé irányuló négy levél, hátlapján négy szegeccsel.181 Ugyanez a lelőhely lehet az, ahol Dienes István végzett ásatást az 1960-as évek elején. A Magyar Tudományos Akadémia tervásatása során a város határában, a csorvási műút mentén két - egymás közelébe, kb. 200 méterre, honfoglalás kori temetőt vizsgáltak meg. Az egyik helyen, Pusztai Ignácné tanyája közelében, egy homokbányászás során már tönkretett temető 3 utolsó sírját mentették meg. Az 1. számú sírban férfi nyugodott, a padkás sírban a lova a padkán feküdt. Csontkeretes szájú tegezében 6 nyíl volt, melyeknek a vas hegyei megmaradtak. A 2. számú sírban fekvő idős nő viselete szépen rekonstruálható. 19 préselt ezüstrozettát és 26 rombusz alakú ezüst ingnyakveretet találtak a sírban. A fején levő fejfedőn 4 db aranyozott ezüstrozetta volt. Ugyanilyen veretek díszítették elől nyíló kaftánjának két összeérő szélét és az övét is. A kaftán alatt viselt ing V alakban kivágott nyakát díszítette két sorban a 26 rombusz alakú ingnyakveret. Csuklóin karpereceket viselt, melyek szerepe az ing ujjának összefogása volt. A csúcsosan szűkülő, szinte csónak alakú 3. sírban fonott bronz karperec és egy nyakban viselt, átfúrt bizánci solidus került elő. A sírban talált pénz II. Basileos és VIII. Constantinus (976-1025) verete. A leletek alapján itt volt a környék egyik rangosabb családjának a temetkezőhelye.182 A padkás sírok nem nagy számban fordulnak elő a honfoglalás kori anyagban. Ezekben a sírokban egy magasabban fekvő padkát hagytak, ezen helyezték el a lovat a lószerszámokkal. A 2. számú sír kaftánja a szogd típusú kaftánok közé sorolható. Az ilyen típusú kaftánok középen záródtak. A Selyemút mentén elhelyezkedő, egykori kora középkori városokban számos olyan falfestmény, cserépszobor került elő, melyeken ilyen kaftánokat viselnek. Általában más színű béléssel készültek, középen fülesgombok vagy szalagok fogták össze őket. A magyar sírokban ilyen kaftánokra utalnak a mellkason középen, párhuzamosan előkerülő veretsorok.183 Sokszor, mint Orosházán is, a deréknál és a ruha alsó szegélyénél is hasonló veretsor van. A vereteket valószínűleg a kaftánra szegélyként felvarrt, egyszínű anyagra varrták: így mintájuk jobban érvényesülhetett. Maga a kaftán szó valószínűleg perzsa eredetű, és jellegzetes viselete volt a sztyeppéi népeknek. Férfiak és nők is hordták. Legalább térdig ért, de voltak egészen hosszú kaftánok is. Az ujja hosszú volt, és általában hátul, esetleg oldalt is, felhasították, hogy könnyebb legyen a lóra felszállni. Érdekes, hogy a férfiak kaftánjain kevés fémveret található. Á nőknél viszont vannak kéttagú csüngős véretekkel díszített kaftánok, és vannak az 181 Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest, 1962. 60., A leletek az orosházi Szántó Kovács János Múzeumban vannak. 182 Dienes István: Orosháza. Régészeti Füzetek 15. (1962). 61-62., Dienes István: Orosháza. Archaeológiai Értesítő 89. (1962) 267., Dienes István: A honfoglaló magyarok. In.: Orosháza története és néprajza. I. Szerk.: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 145-149., Kovács László: Münzen aus der ungarischen Landnahmezeit. Budapest, 1989. 50., A leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak. 183 Boldog Zoltán: A honfoglalás kori viselet. In.: A honfoglalók viselete. Magyar őstörténet I. Szerk.: Sudár Balázs-Petkes Zsolt. Budapest, 2014. 150.
