Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Medgyesegyháza - Bánkút-Rózsamajor (Nagykamarás-Bánkút-Rózsamajor)
Honfoglalók a békési tájakon | Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei Medgyesegyháza Bán kút-Rózsa major [Nagykamarás-Bán kút-Rózsa major] 1 933. januárjában Baross László gazdasági főtanácsos egy leletegyüttest gyűjtött össze, melyeket faásás alkalmával találtak, egy sírban. A leletek Bánkúton, a Rózsamajor területén kerültek elő. A sírt Zechmeister Sándor főintéző bontotta ki. Megfigyelése szerint a csontváz 25-30 cm mélyen feküdt. A sírban 17 db aranyozott ezüst kéttagú csüngő, 15 db aranyozott ezüst kéttagú csüngő felső tagja, 3 db üreges füles gomb, áttört művű kosaras csüngő, 2 db nyitott ezüst lemez karperec, és egy három darabra tört, behajtott vékony ezüstlemez volt. A hitelesítő ásatás alkalmával e sírtól jobbra és balra egy-egy bolygatott, melléklet nélküli sírt találtak.162 Megcsodáljuk a sírokban előkerült gyönyörű viseletét, de nem szabad elfelejteni, hogy akinek igénye volt ilyen ruhákra, annak a lakóhelye is szép lehetett. A honfoglaló magyarság egyik lakásformája a jurt volt.163 A kör alakú, szétszedhető, favázas jurtot nemezborítás fedte. Átmérője változó volt. Voltak kisebb, 4-5 méter átmérőjűek, és akár 8 méteresek is. Vannak keleti népekre vonatkozó adatok arra is, hogy magas rangú személyeknek több, a bejáratuknál összeépített jurtból volt kialakítva a „palotájuk”. A jurt oldalát szétnyitható rácsszerkezetű részekből álló fal (kazakul: kerege) alkotta. A mongol jurtok középső nyílását, ahol a füst is távozott, és a fény bejött, két helyen oszlopokkal támasztották alá. Ezeknek a jurtoknak kevésbé kúpos a teteje. A kazakoknál, baskíroknál nincs ilyen alátámasztása a tető középső karikájának (kazakul: tündük),164 ugyanakkor meredekebben emelkedik a tető. Különösen a baskíroknál igaz ez. Erre nyilván a sokkal csapadékosabb éghajlat miatt volt szükség, hiszen a téli hó hatalmas súlyt jelentett a jurt tetőzetének. A honfoglalás kori jurtok valószínűleg a baskír jurtokhoz hasonlítottak, tehát a tetejük meredek lehetett. A jurtok egyik nagy ellensége a Kárpát-medence csapadékosabb időjárása lett, mely nem kedvezett a nemeznek. Az átázott, nedves nemez hamar tönkre tud menni. Ez még a jóval kevesebb csapadékkal rendelkező kazak és mongol területeken is probléma volt. Sokszor a jurt nemezborítása direkt nem ért le teljesen a földre, hanem alul egy 40-50 cm széles, különálló nemezsávval borították a jurtot. így esős időben csak ez az alsó, a sáros talajig leérő rész pusztult el, és ezt könnyebb volt kicserélni. Bár a mai jurtok általában egyszínűek (fehérek, esetleg barnák), az adatok szerint a keleti népeknél voltak kívül is szépen díszített jurtok is. Már messziről jelezték tulajdonosuk rangját, igényességét. A jurt szállításához állatokat, esetleg szekereket használtak (és használnak) a keleti népek. Felépítésében a legtöbb helyen az egész család részt vett, és kb. 40-50 perc alatt fel lehetett építeni egy jurtot. A jurtban belül a falon szőnyegek, állatbőrők voltak. Középen égett a tűz, a füst a tetőn levő füstnyíláson távozott. Bizonyos növényekkel még illatosítani is lehetett a jurtot. A bejárattal szemben volt a családfő helye. Jobb oldalán a férfiak ültek, rangsorban, bal oldalán pedig a nők. A család vagyona ládákban, bőrzsákokban volt elhelyezve, a fal mellett. A falakat borító szőnyegek az előkelőbbeknél részben nemezből készülhettek, részben keleti kereskedőktől vett szőnyegek lehettek. Mindehhez képzeljük hozzá a színes- vagy nemesfémből 162 Bálint Alajos: Honfoglalás kori sírok Ószentivánon és Bánkúton. Dolgozatok a Szegedi Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből (Szeged, 1925-1943). VIII. (1932) 256-264., Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest, 1962. 55. 163 A másik elterjedt megnevezése „jurta”. Ez orosz közvetítéssel került hozánk. Az eredeti török név a „jurt”. 164 A jurt főleg innen felülről kapta a fényt. Nincs kizárva, hogy a tündük szó kapcsolatban van a magyar tündöklő szavunkkal, mely fényest, fénylőt jelent. 1
