Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak szobrászai - Pátkai Ervin
Bohus Zoltán (Endrőd, 1941. december El.] Üvegművész és szobrász, még gyermekkorában, 1948-ban költözött szüleivel Békéscsabára. A városban érettségizett; a felvételire Mokos József szakkörében1 készült. A Magyar Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán 1961 és 1966 között Z. Gács György volt a mestere. 1966-tól a Magyar Iparművészeti Föiskola/Egyetem tanársegédje, majd tanára, később az üveg szak, azután a Szilikát tanszék vezetője. 2010-ig az intézmény (ekkor Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) címzetes egyetemi tanára. A hallgatóként a főiskolán töltött időszak után irányult figyelme a fém- és üvegszobrászat felé. Konstruktív jellegű munkáiban a fémet először kiegészítette, majd kiszorította az üveg. Az üveg mint képlékeny, a kísérletezés során a véletlennek kiszolgáltatott, azáltal nagyban befolyásolt anyag nem érdekli, csak annak készen kapott feszessége, szilárdsága foglalkoztatja. Kizárólag síküveget használ, amelyet maga ragaszt és csiszol. Művészetének jellemző alaphangjára 1979-ben tatáit rá, amikor az amerikai Corning Museum of Glass NewGlasscímü kiállításán Térspirál II. című üvegplasztikájával szerepelt. Kossuth- és Munkácsy-díjas, a Nemzet Művésze cím birtokosa. 2014-ben a Labirintus című, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének a szentendrei MűvészetMalomban rendezett 1 Bohus Zoltán szerepelt Mokos József születésének centenáriumán a Munkácsy Múzeumban rendezett kiállításon. (A Mokos József és tanítványai című kiállítás dokumentációs anyaga. In: Munkácsy Mihály Múzeum Képzőművészeti Adattára: 1864-1992.) Kapuk / Terek (2002; üveg, ragasztott, csiszolt; 51x24x16 cm; Munkácsy Miháiy Múzeum; leltári szám: 2004.35.1.) tematikus kiállításán szakmai elismerésben részesült. Felesége Lugossy Mária üvegtervező, szobrász, gyermekeik közül Bohus Áron ötvös örökölte az alkotói vénát. Bohus Zoltán „A képző- és iparművészet határmezsgyéjén mozgó munkái műfajilag pontosan azok, aminek látszanak: plasztikák üvegből. De ha gondosan megfigyeljük, a befoglaló formán kívül már semmiben nem leszünk teljesen biztosak. Azt mondta egyszer az alkotó, hogy a kényszer vitte erre az útra, azaz, hogy nagyobb üvegtömböt síküveg lapokból ragasszon össze, nem állt ugyanis akkoriban rendelkezésére Magyarországon a megfelelő nyersanyag.2 (...) Bohus Zoltán tehát szakított egy tradícióval, és kitalált egy olyan megoldást, amely viszont az ő munkássága révén vált (mára, több évtized elteltével) tradícióvá. Igaz, hogy az üveg újraformálható anyagaink egyike, tehát folyamatszerűségében is vizsgálható létezése és alakulása/ alakítása, ám Bohus Zoltán plasztikáinak inkább képlete van, és nem kémiája. Ezzel együtt kérdéses lehet, hogy miként jellemezhetünk egy-egy Bohus-művet? feszes, fegyelmezett, kemény-» «-lágy hatások, hihetetlen sérülékenység Miből fakadhat ez a kettősség, mi ez tulajdonképpen? Az anyag alkata vagy az alkotó alkata? A Bohus-plasztikák fényhatásait ismerhetjük a XX. századi képgrafika vizsgálódási területeinek némelyikéről, és a számítógépes világból is. Az alapvető különbség a kiterjesztettségben van: két- és háromdimenziós, sík- és térbeli tárgyakról van ugyanis szó. Nem mindegy... Még akkor sem, ha mindkettő fényhatásokkal operál. A plasztikákban létrejövő terek, geometrizáló fény-képek olyannyira vegytisztának tűnnek, hogy véglegesen eltávolodónak látjuk a tapintható valóságtól - tapintható tárgyak realitás nélkül, hatásuk inkább éteri."3 Bohus Zoltán plasztikáit Európa és az Amerikai Egyesült Államok számos közgyűjteménye birtokolja. Magyarországon többek között a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum gyűjteményében találjuk meg a munkáit. A Békés megyében működő múzeumok közül csupán a Munkácsy Mihály Múzeum büszkélkedhet Bohus Zoltán-művekkel. 2 A síküveg lapokból ragasztott üvegtömböket csiszolja, mely eljárás lényege, hogy a durva, még formaalakításra is alkalmas beavatkozástól indulva fokozatosan jut a legfinomabb polírozó anyaggal történő kezelésig. 3 Gyarmati Gabriella: Bohus Zoltánról. Katalógus-bevező. In: Bohus Zoltán. Katalógus. Békéscsaba, Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria, 2007. [4-5 p.] Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 113
